Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 28. (Budapest, 1991)
200 ÉVE SZÜLETETT KATONA JÓZSEF - Kerényi Ferenc: Egy Katona József-színlap kérdőjelei
tában: november 25-én, december 9-én és 26-án, a legutóbbi alkalommal éppen Katonadráma, a Lucza széke előadásán. A rózsa bemutatását eltiltani képes Déryné aligha tűrt volna meg egy másik színésznőt magyarított leánynevén a társulatnál — akkor viszont mi lehetett az indítéka húga jóval későbbi felemlítésének? Ideje volna Déryné emlékírását kritikai kiadásban közreadni, ez bővíthetné Katona Józsefre vonatkozó ismereteinket is. 3. Katona és a színház kapcsolatának kezdete. Az Ztfvan-színlap közönséget megszólító, szokásos önajánlásában Görög István Katonát is megemlíti, mondván „...maga a' Játékot készítő Úr is Nyelvünkhöz, és Társaságunkhoz viseltető öt Esztendei jószívűsége után a' fellyül ki jelelt személlyben ki fog lépni..." Az általunk kiemelt szövegrész a drámaíró életpályájának legtalányosabb, korai pesti szakaszára vonatkozik: 1808-ra, az egyetemi évek kezdetére, az évismétlésre, amely mögött — továbbra sem zárható ki — a színház igézete rejlett magyarázatként. (Ilyen értelemben nyüatkoztak a kérdésről legújabban írók is.) 5 A kérdőjelek itt már a tények helyett sorjáznak. Első életrajzírója, Csányi János szerint Katona 1809-ben Vida László igazgató kérésére sem akart színésznek állni. Az előző évi tanulmányi kudarc hatására? A Baloghoz fűződő barátság bizonyítható: Katona a Cserny György c. Balog-vitézi játék ősbemutatóján színészként is fellépett. Hol vannak az emlékezők által említett más szerepek dokumentumai? A Hamlet címszerepéről, a Lucza széke grófjáról, Kotzebue Kis czigányleányknak főinkvizitoráról, az általa fordított Szmolenszk ostromlása kozákjáról stb. Vagy mit kezdjünk Csányi adatával a Vida-igazgatás (1809-1811) alatti „négy hónapig" tartó rendezőségéről, amikor ezt (a kb. a mai ügyelőének megfelelő) feladatkört mindig a társulat legrutinosabb színészei láttákéi? 6 A kérdések felsorakoztatása (egyetlen dokumentum kapcsán) nem ünneprontás. Megválaszolásukra — jellegüknél fogva — nem végezhető célkutatás. Csupán a kor színháztörténetének még alaposabb ismerete segíthet hozzá bennünket a megnyugtató feleletekhez vagy akár a termékeny hipotézisekhez. Jegyzetek 1. György Eszter Katona József művei a színpadon 1811-1836. Színlapkatalógus. Színháztudományi Szemle 11. Bp., 1983. 155. Ugyaninnen megtudhatjuk, hogy a felsorolt előadások közül csak az 1814. február 3-i és május 30-i pestiről maradt fenn még színlap. Az ősbemutatóé: OSZK Színháztörténeti Tár, Színlapgyűjtemény. Reprodukálva 1. Orosz László: Katona József. Bp., 1974. (Nagy magyar írók), a 96 o. utáni képmellékleten és A borzasztó torony. Vál. és szerk.: Kerényi Ferenc. Bp., 1979. a 128. o. utáni képmellékleten. 2. Waldapfel József: Katona drámái és kézirataik. UK 1930. 347. (A színházi, nem autográf példány mai jelzete: OSZK Színháztörténeti Tár, N. Sz. I. 12.); a Girzik-szöveggel való egybevetés előbb Heinrich Gusztáv recenziójában Gyulai Pál Katona József és Bánkbánja c. könyvéről: EPhK 1883. 938-41., majd Waldapfel József: Katona első történeti drámái: ItK 1933. 259-63. A dráma elemzése Waldapfel Józsefnél: Katona József. Bp., 1942. 32-7. és Orosz i. m. 36-43. Girzikről kötetünkben Richárd Praiák tanulmánya szól. 3. Gyulai Pál: Katona József színészi pályája. Nemzet 1882. nov. 8.; Váradi Antal: Katona József sztnészpályája 1812-1813-ban. Az Újság 1910. ápr. 30. 4. Waldapfel: i. m. 11-2. Orosz (i. m. 44-5.) szerint a szöveg a Ziska nyomtatásra szánt előszava. 5. Mályuszné Császár Edit: Katona színházi világa. It 1970. 84-5. és Orosz i. m. 22-3. 6. Csányi János Katona-életrajza először a Társalkodóban: 1840. 170-1., majd a Katona-emlékkönyvben, szerk. Hajnóczy Iván, Kecskemét, 1930. 19-22. A feltételezett szerepek listája Waldapfelnél: i. m. 12.
