Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 28. (Budapest, 1991)

200 ÉVES A MAGYAR HIVATÁSOS SZÍNÉSZET (AZ 1990. OKTÓBER 24-25-I NEMZETKÖZI ÜLÉSSZAK ELŐADÁSAI) - Prazak, Richard (Brno): Cseh színészek és zenészek Pest-Budán a 18-19. század fordulóján

kus áramlatok a késő klasszicista zenében. A JJ. József halála után újraéledő magyar nemzeti öntudat serkentésére 1790-ben, a korona hazahozatalakor írta Vranicky opus 2-es szimfóniáját A magyar nemzet öröméX.Egy nagy szimfónia, három darabból címmel. (Vranick^ egyébként nem tartózkodott Pest-Budán: 1790 és 1800 között Esterházy János gróf „musika-direktora" volt Galántán.) Egy másik cseh származású zeneszerző, FrantiSek Tost egyik kantátája 1796-ban keletkezett, ennek szövegét Serkentés a nemes magyarokhoz címmel Csokonai Vitéz Mihály fordította magyarra. Verseghy Ferenc, a Marseillaise fordítója, akit jakobinus tevékenységéért a Brünn fölött emelkedő Spielberg várbörtönbe zártak, Josef Antonín Stepán dalait ültette át. Ezeket &Magyar Múzeumban (1790), a Rövid értekezés a muzsikáról (1791) c. műben, valamint a Magyar Agi áj a (1806) és a Magyar Hárfás (1807) c. gyűjteményekben tette közzé. Egyébként a Stepán-versek első magyar adaptációját még 1782-ben írta meg Révai Miklós. A 18-19. század fordulóján jelentkező új magyar zenei stüus, a verbunkos muzsika kibontakozásában szintén szerepet vállaltak a cseh zenészek. Az úgynevezett verbunkostriász, Bihari János, Lavotta János és Csermák Antal közül a harmadik cseh származású volt; 1796-tól különféle magyar városokban élt, a halál Veszprémben érte 1822-ben. Csermák zenei jelentősége elsősorban abban állt, hogy a verbunkos muzsikát ültette át a kor bécsi klasszicizmusának kamarazenei nyelvére. Ilyen a Lavottával közösen kiadott Verbunkosok két hegedűre és bőgőre (Werbungstänze für zwei Violinen und Bass, 1810) vagy az önállóan megjelentetett Új magyar nemzeti dallamok (Neue ungarische National-Melodien, 1799), Magyar románcok zongorára és hegedűre (Romances hongroises pour le Piano-Forte avec un Violin, 1804), Nyolc új magyar verbunkos trió (Acht neue ungarische Verbungs Trios, 1815-1816) stb.

4 Igen érdekes és kevéssé ismert Csermák művészetének későbbi csehországi visszhangja. Jan Neruda, a 19. század egyik legnagyobb cseh költője 1859-ben a Máj (Május) c. almanachban, amely a cseh irodalmi romantika vezéralakjának, Karel Hynek Máchának az irányzatát követte, Divoky zvuk (Vad hang) címmel elbeszélő költeményt tett közzé, amelyben regényes módon, a cigányromantika kötelező toposzaival elevenítette meg Csermák életét. Neruda a költemény lábjegyzetében közelebbről is megismertette a cseh olvasókat a nagy hegedűs életrajzával, amely azonban nem nélkülözte a korabeli romantikus mendemondákat és a túlzó értékítéleteket: ty

ALumír című folyóirat 1856-ban közölte Antonín Cermák »magyarorszagi muzsikus« rövid életrajzát. Már akkor meghatott engem ennek a zenei óriásnak a különös sorsa. Antonín Öermák állítólag Illésházy István grófnak, Trencsén vármegye örökös főispánjának és egy előkelő származású cseh hölgynek volt a fia. Cermák először 1798-ban Bécsben tűnt fel fényes üstökösként. Bécsből Magyarországra jött, ahol először hallott cigányzenét; a könnye is kicsordult a híres cigány, Bihari hegedűjének hangjára. Egészen a magyar nemzeti zenének szentelte magát, és ebben oly tökélyt ért el, hogy a magyarok méltán nevezik saját Beethovenjüknek."

5 A verbunkos stílus hatott a kor szinte valamennyi zeneszerzőjére. Sokan csak közvetve, Bécs útján ismerték meg, de voltak olyan cseh komponisták is, akik magyarországi működésük idején kerültek szorosabb kapcsolatba ezzel az irányzattal. Ezért találunk magyaros motívumokat az Erdődyek szolgálatában állott Jan Kfititel Vanhal vagy a Simontornyát és Pécset is megjárt FrantiSek Vincenc Kronmier-Kramáf darabjaiban. A Budán letelepedett Jiirí Druzecky\ aki a közép-csehországi Jemníkyben (és nem Pozsonyban, ahogy a régebbi kézikönyvek írták!) született 1745-ben, Linzben kezdte pályafutását városi do-