Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 27. (Budapest, 1990)

SZÍNHÁZTÖRTÉNET - Kovács Gábor: Németh Antal Bánk bán - rendezése (Nemzeti Színház, 1936.)

rendező egy terjedelmes levélben hívja fel magára Klebersberg figyelmét. Felvázolja decentralizációs elveit, klasszikusokra épülő műsortervét, szakmai felkészültségét.

30 A Városi Színház ekkorra már kedvelt sajtótéma. Könnyen feledhető előadások és jelentős anyagi ráfizetés jellemzi a színház működését. Sokan a színészből lett igazgatót, Tarnai Ernőt hibáztatják, napirendre kerül a városi kezelés megszüntetése, A bukás csak új energia mozgósításával látszik elkerülhetőnek. Németh Antal meggyőző levele jó időben érkezik, a fiatal, agilis rendező megkapja a miniszteri támogatást. Prózai rendezőként kapja szerződését 1929 szeptemberében, és 1931 tavaszáig működik Szegeden. A decentralizált német színházi kultúra alapos ismeretében lát munkához. „A kulturális életnek egységes frontja van, és a haladást minden vonalon egységesen kell kivívni" - írja a Szegedi Szemle hasábjain.

31 Szembesíti a fővárosközpontú hazai színi kultúrát a több centrumra épülő némettel. Fővárosi sikerek leegyszerűsített, szegényes utánzását érzi vidéki színházaink jellemzőjének. Három feltétel mielőbbi megteremtésében látja a színvonal emelésének biztosítékát. Sztárok híján jó színvonalú színészi együttest, fővárostól független műsort, legfőképp pedig eredeti rendezéseket kell produkálni - véli szegedi pályakezdésekor.

32 Színházeszményéhez hűen egy nemzeti klasszikussal, Vörösmarty filozofikus mesejátékával mutatkozik be.

33 Az értékes, eredeti produkció méltán kap kedvező kritikai fogadtatást. Díszlettervezőként debütál az előadásban Jaschik Almos, az európai hírű iparművész. (Más és más rendezői elképzeléssel, még háromszor állítják közösen színpadra a darabot.) Jaschik színpadképe állandó keretet biztosít a játéknak. A stilizált égbolt, mélykék falaival határolt elős*-'npadról ferde sík vezet a magasabban fekvő, keskeny hátsószínpadra. Utóbbi mögött arany háttérdekoráció zárja le a kilátást. A színterek változását stilizált díszletelemek és világítási hatások érzékeltették.

34 A „kiéheztetett" sajtó váratlan lelkesedéssel áll a meseszerűségében és elvontságában egyaránt újszerű bemutató mellé. „Németh Antal dr. debütáló rendezése friss levegőt, nyugat-európai felfogást, eredetiséget hozott játékban, kiállításban egyaránt, az eddig bizonyos konzervativizmussal dolgozott szegedi színházba. Osztatlan, általános elismerés kísérte munkáját..."

35 Nem marad pusztán „szegedi belügy" az előadás, a hír feljut a fővárosba is. „ A Csongor és Tünde színpadi beállítása, rendezése, a díszlettel történt illusztrálása nemcsak a szegedi színház diadala, hanem a magyar színpadi művészet egyik legszebb teljesítménye."

36 Az első szezonban még két alkalma nyílik a tradícióktól eltérő, gyökeresen újszerű rendezésre. Beethoven Fidéliója, az első: oratóriumnak rendezi az operát. A megszokott kulisszák helyett egy monumentális (8 méter magas) háttérfalát emeltet a színpadra, amely elé dobogót állít. Szereplői e dobogón éneklik tercettjeiket. Koncertszámok sorozatának játssza az operát.

37 A nagy kihívás mégis egy klasszikus sorstragédia, a Bánk. Mesejáték és opera után, ahol a műfaj is indokolja a naturalizmussal való szakítást, a Bánk bánt is hasonló szellemben meri megrendezni. Masszív architektúra zárja körül a függőlegesen is tagolt játékteret. Lépcsővel összekötött, hátrafelé emelkedő hármas színpadon, függönyök és falbetét-jelzések között pergeti le a felvonásokat. (Először - csakúgy mint a Nemzetiben - a harmadik felvonás után tart szünetet.) A színtérváltozásokat a világítás változtatásával jelzi. Az állandó keret szakít a historikus illúzió és a dekorativitás szándékával, a román stílusú térlezárásokkal pedig történelmi atmoszférát teremt (6-7. kép). Németh a drá-