Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 27. (Budapest, 1990)

SZÍNHÁZTÖRTÉNET - Kovács Gábor: Németh Antal Bánk bán - rendezése (Nemzeti Színház, 1936.)

Tudd meg, te csábító, hogy e dolog, Ha Melindának asszonyérdemét Mocskolta volna bé; úgy véle együtt Mint udvarom gyalázatit - pellengérOszlopra kész volnálak állítaniKatona korai szövegének beiktatásával - Biberachhoz hasonlóan - Gertrudis alakjánál is szakít a hagyományos felfogással. Tisztátalan eszközökkel élő, ám önmagukban jelentős karakterekként lépteti fel őket. (Gertrudis újra- értelmezését Horváth Árpád rendezése kísérelte meg először.) Az utolsó, Ottó-Izidora némajáték után, anélkül, hogy Bánk előlépne rejtekhelyéről, a színpad nyolcad fordulatot tesz, így a drapériával takart fülke kerül a középpontba (3. sz. kép). Itt mondja el Bánk felvonást záró nagy monológját. (Hevesi 1930-as rendezésében kihagyta ezt a jelenetet.) II. felvonás A színpadépítmény jobb oldali nézete (4. kép). Lent, a kettős boltív alatt játszódnak le a felvonás jelenetei. A felső színpad homályban van, csak egy mozdulatlan őr sziluettje rajzolódik ki a jobb felső platón. Az indító jelenetben Németh felhasználja - Horváth Árpád elhagyta - a békétlenek letakart pajzsait s a falon függő királynői portrét. A kellékeket a lélektani jellemzés látványos eszközeként alkalmazza a rendező. A második jelenetben előbb Petur, majd pedig Bánk mögé csoportosítva a békétleneket, jelzi a változó erőviszonyokat. Bánk távozása után az alsó szint is elsötétül, függöny. III. felvonás Az első jelenetek a II. felv. színpadképének felső szintjén játszódnak, az alsó szintet függönyök takarják. Melinda elrohanása után Bánk alvó fiáért indul a függönyök mögé, miközben a színpad balról jobbra fordulva beáll az építmény főnézetére (5. kép). Bánk a lépcsőn, ölében hozza le gyermekét, ezalatt a bal erkélyen tereferélő udvarhölgyek riadtan szétrebbennek, s eltűnnek hátul. A negyedik jelenet alatt a színpad lassan elfordul, Bánk az oszlopok között haladva mondja el szövegét. Ottó és Biberach felvonást záró jelenetére visszaáll az Előversengés színpadképe, így az első részt díszletezéssel is keretbe foglalja a rendező. - szünet IV. felvonás A színpadépítmény változatlan marad. A felvonás nagy jeleneteit eredetileg fent játszatja Németh, miközben lent a szövegben elmondott cselekményeket jeleníti meg. (Pl.: Bánk a királynéhoz indul, a nézők előtt bízza gyermekét Mikhálra, majd Mikhál elvezetését is láthatja a nézőtér.)