Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 27. (Budapest, 1990)

FÜGGELÉK (Dráma- és színháztörténeti dokumentumok) - Hevesi Sándor és Herczeg Ferenc levelezése (közli: Gajdó Tamás)

ben, Bp., é. n. Herczeg Ferenc a legelsők között kapta meg a Corvin-láncot. Ugyanekkor, 1930-ban Hevesi Sándor Corvin-koszorút kapott. 17. K: autográf L: MSzI Kt. Lsz.: 59.3489 ... köszönöm a memorandumot - Hevesi Sándort 1932 tavaszán hatalmas támadáshadjárat érte. Egyrészt személyét támadták: pénzügyi visszaéléseit és magánéletét, másrészt a Nemzeti Színház müsorpolitikáját, művészi elveit. Ezekre a támadásokra válaszol Hevesi Sándor memorandumában. A memorandumot közli Pukánszkyné Kádár Jolán: Iratok a Nemzeti Színház történetéhez, Bp., 1938. 801. 18. K: autográf L: OSZK Kt. Levelestár ... Új Idők-beit párbeszéd... - Az Új Időkben Herczeg Ferenc két alkalommal is, az Ellesett párbeszédek című rovatban megírja véleményét a Hevesi ellen folyó hadjáratról. Vö: Új Idők, 1932. I. 721. ill. 1932. I. 747. levelemre és memorandumomra... - ezt a Hevesi levelet nem ismerjük. - SCHREYVOGEL, Joseph (1786-1832) színházigazgató. Műkereskedőként kezdte pályafutását, 1814-ben lett a Burgtheater művészeti vezetője. 0 emelte a Burgtheatert a legkiválóbb német drámai színházak sorába. Különösen jelentősek spanyol drámaátdolgozásai. Kitűnő szerepe volt a tehetségek felismeréséhez: ő fedezte fel Grillparzert. 1826-ban Czernin gróf lett a Burgtheater intendánsa. Mivel Schreyvogel nem engedte beleszólni a dolgába, egyik napról a másikra kitették állásából. - MAHLER, Gusztáv (1860-1911) zeneszerző. Az 1888)89-es évadban lett a budapesti Operaház igazgatója. Csakhamar támadások kereszttüzébe került, s felbontják szerződését. Az igazság azonban az, hogy Mahler egyébként se maradt volna Budapesten: Hamburgban várta állás. Bécsben 1897 és 1907 között állt az Operaház élén. 1907 elején sajtókampányt indítottak ellene, s csakhamar lemondott állásáról, és Amerikába menekült. - GOETHE, Johann Wolfgang (1749-1832) költő, drámaíró. 1791-től 1871-ig állt a weimari színház élén. Goethének 16 esztendei vezetés után azért kellett a színháztól megválnia, mert akarata ellenére, színésznői intrikák folytán, az uralkodó ragaszkodott egy idomított kutya felléptéhez a Der Hund des Aubrii című divatos darabban. - SZIGLIGETI Ede (1814-1878) színész, színműíró, színházigazgató. 1875-től a Nemzeti Színház igazgatója. Nehéz helyzetben vállalta az igazgatást, mert az éppen akkor megnyíló Népszínház elvitte színészeit, a népszínműveket, és a közönséget. Igazgatóként szemére vetették, hogy túl sokat adja saját darabjait. -PAULAY Ede (1836-1894) színész, rendező, színházigazgató. Szigligeti halála után került a Nemzeti Színház élére. Rengeteg darabot fordított, dramaturgiai müveket, színiiskolai tankönyveket is írt. Ez a túlfeszített munka okozta halálát.