Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 27. (Budapest, 1990)

FÜGGELÉK (Dráma- és színháztörténeti dokumentumok) - Hevesi Sándor és Herczeg Ferenc levelezése (közli: Gajdó Tamás)

JEGYZETEK l. K: autográf L: OSzK Kt. Levelestár ...a Margitszigeten rendezendő jótékony színelőadás... -1916. pünkösd vasárnapjára, június 11-re, az Altalános Közjótékonysági Egyesület a hadiárvák és rokkant katonák alapjának javára ünnepélyt készült rendezni, amelyen színre került volna Herczeg Ferenc háromfelvonásos darabja, a Szent Margit legendája, Vö: Pesti Napló, 1916. május 13. (szombat) ... a rendezést vállaló hölgyek... - az Altalános Közjótékonysági Egyesület 1905-ben alakult. 1916-ban elnöke Csáky Albinné, társelnöke Apponyi Albertné, Berzeviczy Albertné és Zichy János gróf. Az előadást nem tartották meg. A Margitszigeten pünkösd vasárnap, Bakfisnapot tartottak - lehet, hogy emiatt hiúsult meg a Herczeg-bemutató. 2. K: autográf L: OSzK Kt. Levelestár ...a scenariumot megkaptam... a Herczeg-irodalomban nem szerepel Szent Margit legendája című háromfelvonásos dráma. Hevesi levele bizonyítja, hogy a mű elkészült, tehát az előadás elmaradásának nem ez volt az oka. Ilyen című mű item található az OSzK Kézirattárának katalógusában. Az 1930-es Herczog Paula által összeállított Herczeg Ferenc kéziratainak katalógusa feliratú füzet egyik tételének címe Szent Margit mirákulum. Lehet, hogy ez az ismeretlen dráma? Vö: Herczeg Ferenc kéziratainak katalógusa. Összeállította Herczog Paula. OSzK Kt. Fol. Hung. 2716. 3. K: gépirat, autográf aláírással L: MSzI Kt. Lsz.: 59.3482 Itt küldöm a javításokat és betoldásokat... - A Nemzeti Színház 1925. november 20án mutatta be Herczeg Feren: A híd című drámáját Hevesi Sándor rendezésében. Ennek előkészületei közben született ez a levél. A Herczeg által említett javított példány megtalálható az OSzK Színháztörténeti Tárában. (Lsz.: NSz H 221.) Hevesi tanácsára Herczeg két helyen módosította látványosan a müvet. Az első felvonásban Crescencia eredetileg egy mondattal elintézte volna, hogy mennyire szereti a magyar földet. Ennél sokkal fontosabb Kossuth és Széchenyi jelenete a második felvonásban, amelyet Herczeg Hevesi javaslatára teljesen átdolgozott. Érdekes viszont, hogy Széchenyi az átdolgozásban oly forrón, legalább az aktuálpolitikához képest forrón dicsérte az angolokat, hogy ebből is húzni kellett.