Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 27. (Budapest, 1990)

FÜGGELÉK (Dráma- és színháztörténeti dokumentumok) - Hevesi Sándor és Herczeg Ferenc levelezése (közli: Gajdó Tamás)

FÜGGELÉK (Dráma- és színháztörténeti dokumentumok) Hevesi Sándor és Herczeg Ferenc levelezése Hevesi Sándor Herczeg Ferenchez írott leveleit az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára őrzi. Hevesi Sándor hagyatékában, amely a Magyar Színházi Intézetben található, Herczeg Ferenc levelek is vannak. Összesen huszonkét levél őrzi kettejük kapcsolatának emlékét. E levelezésnek egyik érdekessége, hogy eddig ismeretlen publikálatlan életrajzi adalékokat is tartalmaz. Hevesi Sándor és Herczeg Ferenc levelezése fontos kor-és színháztörténeti dokumentum is. Az ország első színházának igazgatói székében ülő, de az állandó jobboldali támadásoktól vérző Hevesi igazi szellemi társra és támogatóra talált Herczeg Ferencben. A barátság természetesen mindkét fél számára előnyös, de korántsem olyan mértékben, ahogyan a kortársak látták: Herczeg sokszor maga is tiltakozott és akadályozta meg müvének bemutatását a Nemzeti Színházban. Hevesi a hatalmon lévő úri középosztály kedves írófejedelmével akarja ellensúlyozni a nemkívánatos szerzőket, azokat, akiknek darabjait igazgatása idején már nem is játszanak a Nemzeti Színházba. Jellemző Hevesire ez a túlzott óvatosság és a politikai analfabetizmus: úgy gondolta, ha Herczeg Ferenc és Zilahy Lajos műsoron van, akkor igazán megengedheti, hogy Szomory Dezső Nagyasszony című drámáját felújítsa. A közvélemény azonban nem patikamérleggel ítél, s Hevesi tragédiája, hogy ezt mindig figyelmen kívül hagyta. Néhány olyan botlása miatt kellett távoznia a Nemzeti Színház éléről, amelyet a másik oldalon sokszorosan ellensúlyozott. Hevesi Sándor első ismert levelével 1916 nyarán kereste fel Herczeg Ferencet. Hevesi a Nemzeti Színház rendezője ekkor, és elvállalja egy jótékonysági színielőadáson Herczeg Ferenc ismeretlen drámájának, a Szent Margit legendájának színrevitelét. (1. és 2. levél) Kapcsolatuk azonban sokkal korábban kezdődött: Hevesi Sándor a Magyar Szemle kritikusaként (Hoffmann Sándor néven) Herczeg Ferenc első drámáiról részletes, kíméletlen bírálatot írt. Herczeg általa elemzett műveit (A dolovai nábob leánya, A három testőr, Honthy háza, Az első vihar, Ocskay brigadéros) azért tartja erőtlennek a színpadon, mert írójuk elbeszélői tehetsége tartja őket össze, a drámai mag hiányzik belőlük: "A kritikus is bosszankodik, amikor dráma helyett tárcagyüjteményt adok neki" - írja A három testőrről szóló bírálatában.

1 Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az Ocskay brigadéros sikere Hevesit is hatása alá vonta: európai színvonalú drámának nevezte a müvet, hozzátéve, hogy a Vígszínház nem is a legméltóbb hely előadására.

2