Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 27. (Budapest, 1990)

DRÁMATÖRTÉNET - Fried István: Márai Sándor Kalandja

A későbbiek folyamán Tőkés Anna helyébe Lukács Margit, Gobbi Hildáéba Könyves Tóth Erzsi, Jávor Páléba Szabó Sándor lépett, de belépett Major Tamáe és Nagy István is. Az utóbbiakról: Délibáb 1941. 44. sz. nov. 1.: 3. A Kaland színlapjai az OSzK Színháztörténeti Osztályán találhatók. 35. A szív, Pesti Hírlap, 1940. 22. jan. 28. 5. Kötetben: Vasárnapi Krónika, Bp., 1943. 174-179. 36. Stílus, n: Uo. 107-113. (Eredetileg Pesti Hírlap, 1938. nov. 27.) 37. A 35. sz. jegyzetben i.h. 38. Veres Péter: Ember és írás, Bp. 1941. 17-18. 39. Színházi Magazin, 1940. 31. júl. 28. 19.; Uo. 35. aug. 25. (Az ismeretlen író); 43. okt. 20. belső címlap; Uo.: 7-8.; 44. okt. 27. 7.; Pesti Hírlap, 1940. 228. okt. 6. 7.; Magyar Nemzet, 1940. 210. okt. 4. 8.; 221. okt. 16. 8. Itt Táray Ferenc ekképpen nyilatkozott: „A parázs piros fényével izzik a szó és a hang alatt a kivételes tehetségű író szelleme." A Kaland rossz előjelek közepette indult: a bemutatón még Márai volt influenzás, okt. 21-étől Rajnai Gábor miatt maradt el néhány előadás, s a művész csak a hét végére gyógyult meg. 40. Színházi Magazin, 1940. 48. nov. 24.; Uo. 1941. 41. 41. Márai 1943-as naplója alapján írjuk le, hogy ekkor a végül 1945-ben bemutatott Varázs mellett tervezett egy Viadal című színdarabot és egy Marcus Aureliusról szóló, hatszereplős kamaradrámát. Továbbá a Vendégjáték Bolza nóban c. regényből akart verses színművet írni. Ez utóbbit az emigrációban adta ki Egy úr Velencéből címmel, s belőle Farkas Ferenc írt operát 1979-ben. A Viadalra, vonatkozik Harsányi Zsolt alább idézendő bejelentése: „Márai Sándor társadalmi színmüvet írt a Vígszínház számára, és a darab igen nagy érdekessége, hogy olyan családfőről szól, aki a színen nem is jelenik meg. A bonyodalom a sokkal fiatalabb második felesége, valamint az apa első házasságából származó három fia között játszódik le. A müvet Márai a nyár folyamán fejezi be, s ez lesz a színház egyik téli újdonsága." Film, Színház, Irodalom 1943. 30. A színmű alapanyaga ismét Márai-novella, amely Párbaj címen jelent meg a Mágia c. kötetben. (406-427.) Mind a téma, mind a feldolgozás módja a Garren-trilógiára emlékeztet. Az apa lelkéért harcolnak rossz eszközökkel, s ez az apa öngyilkosságához vezet. Valamennyien vétkesek, mert rosszul (önző módon) szerették az apát. Talán G. Hauptmann Naplemente előtt című színműve lenne idézhető. Nem tudható, hogy elkészült-e az említett színdarab, esetleg a még ismeretlen hagyatékból előkerülhet. Maráinak az emigrációban megjelentetett drámakötete több olyan hang-és televíziósjátékot tartalmaz, amelyet novelláiból, illetve regényfejezeteiből írt át. A hasbeszélő (Mágia, 317-328.): Hasbeszéd(Jób... és a könyve, München, 1982. 24-43); A Nővér, Bp. 1946.: Randevú (Jób... 61-80.); A gyeryták csonkig égnek, (Bp., 1942.): Parázs (Jób... 164183.); Eszter hagyatéka, Bp., 1939. és Az árva (Mágia,) 202-211.): Családi kérdés (Jób... 138-163.) 42 . Kosztolányi Dezső: Szeptemberi áhítat, In: összegyűjtött versei, Bp., 1971.11. 209.