Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 27. (Budapest, 1990)

DRÁMATÖRTÉNET - Fried István: Márai Sándor Kalandja

halált. Külön-külön értelmetlen volt minden [...] élettel és halállal szemben az igazi ember egyetlen, különös fegyvere a türelem és az alázat [...] Mert igazi élet, mint igazi halál, nincs méltóság és türelem nélkül."

36 Csakhogy milyen az igazi élet? Az orvosprofesszor a jólétért, felesége kényelméért áldozta föl a tudományos kutatást; dr. Szekeres a tudományos kutatásba menekülne magánéleti kudarca elöl; dr. Zoltán a karriert dobná félre az igazinak hitt szerelem miatt; dr. Pálos Eszter apró megalkuvásaiból nem lát ki messzebbre; az asszisztensnő apácára való áldozatkészséggel gyakorolja a türelem, a megértés és a szeretet parancsát, anélkül, hogy önmagának vagy környezetének használni tudna. Csupa félresiklott élet? Csupa hétköznapi tragédia? A szívbetegségről szóló újságcikk receptje sem mond többet, mint az egész megértését sürgető kis írás: „Valamüyen szerényebb magatartás a viággal szemben, valamennyi megértés és beletörődés, egy csipetnyi alázat a sorssal, vágyainkkal szemben: ez a gyógyszer. Keserű gyógyszer. Vedd be és gyógyulj meg, ha tudsz. Kérem a következőt."

37 A Kaland főszereplői elmondhatnák ezt önmaguknak, hiszen viselkedésükkel tagadni látszanak a fenti sorokat. S ebben a tagadásban rejlik bukásuk oka. Talán megkockáztathatjuk azt a véleményt, hogy a Kaland a Kék rókáéval vetekedik sikerét mégsem innen magyarázhatjuk. A háborús készülődések, a harci cselekmények zaja elől szívesen a szórakozásba menekülő közönség azt vélte kapni, amit várt: orvostörténetet márais fordulatokkal, a magánélet válságát ábrázoló színművet szerelmi betéttel, jó színészeket, jó rendezést, szép kosztümöket. Talán munkált a Veres Péter által az orvosregényekkel kapcsolatban leírt közönségreflex;

38 részben az orvostudomány fejlődése, részben az orvosi ellátás problémái, részben az egészségvédelem kérdései a polgári osztályban felébresztették az érdeklődést az orvosi munka műhelytitkai iránt; az orvosok és a rendelők immár a polgári élet színhelyei is, ahol valóban a lényegről: az életről és a halálról van szó. Bepillantás, intimptstáskodás a divatos orvosok várószobáiba a társasági élet eseményei közé tartozik. Az orvoskarrier nem csekélyebb jelentőségű, mint a színészeké... De a Kaland sikeréhez hozzájárult az is, hogy Márai pályája magasán váltott műfajt, a legolvasottabb szerzők közé tartozott, akinek minden regényéről írtak, vitatkoztak, beszélgettek. A lapok kulturális híranyagukban időnként tudósítottak a Kaland sorsáról, a szereposztásról, a próbák állásáról.

39 Az olvasó megtudhatta, hogy előbb a játékmester, Táray Ferenc vezette a próbákat, Németh Antal később kapcsolódott be a munkába, Márai Sándor is be-belátogatott színmüve próbáira, s a különböző jubileumok (századik, kétszázadik előadás) eseményeiről is több színes tudósítás, fényképes beszámoló látott napvilágot.

40 A színészek élvezték a jól mondható szöveget, ők maguk is élményként fogadták a Márai darabot. Egyszóval jól szervezett közönségtájékoztatás segítette az érdekességre mindig kíváncsi nézőket, jóllehet Maráitól ez a magamutogatás távol állt, s maga sem mérte föl: valójában ki aratott sikert. Nem tudta, hogy színdarabjának vagy a színészeknek tapsolnak, a leírt vagy a kimondott szó a hatalmasabb. Annyi bizonyos, hogy a mindig hatni akaró szerző ezután fokozott érdeklődéssel fordult a színpad világához,

41 egymás után írta-jelentette meg színdarabjait, a Kalandhoz hasonló sikerben azonban már nem volt osztályrésze. Igaz, nem maradt meg a bevált eszközöknél. Mindegyik színmüve más világba, más korba, más