Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 26. (Budapest, 1989)

SZÍNHÁZTÖRTÉNET - GAJDÓ TAMÁS: A Feld Irén vezette Kamarajáték

A kritikák tanúsága szerint eleinte inkább lelkesedésével, ambicióival, akarásával hatott az együttes, mintsem sikeres já­tékkal: "... figyelemreméltó (...) az az igyekezet, melyet az előadók kifejtettek." 4B Volt olyan vélemény is, amely igyekvő amatőrök próbálkozásá­49 val hasonlítja össze a társulat játékát. Később a Pesti Hírlap arról ír, hogy végre tudták szerepeiket is a művészek, ami nem mindig volt így. 3 ^ 1910. november és 1911. december között kétségtelenül kiváló művészek tagjai a Kamarajátéknak. Az együttes a kezdeti időben a lámpaláz, a próbák hiánya miatt játszhatott inriiszooháltan és rosszul. Később, egyöntetű vélemény szerint, tisztességes, sőt többször nagy sikerű előadásokat tartanak. A legtöbb dicséret Feld Irént illette. Játékán kritikusai észrevették a fejlődést, az elmélyülést. Kerülte a mesterkélt­séget, s a másfél év alatt kellő rutinra is szert tett. Nemes és finom arcjátéka továbbra is fő erénye maradt. Rajta kívül több tehetséges nőtagja volt a társulatnak. Simonyi Mária az Akadémia elvégzése után került a Kamarajátokhoz. Mindig jelentős szerepeket kapott, de csak Feld Irént követhette a sorban. Emi­att nem is igen tűnik fel a kritikusoknak, csak a szokásos jel­zőkkel halmozzák el. Mellette Dobos Margit volt a legtehetsé­gesebb a nők közül. (Mindketten később a Magyar Színháznak let­tek tagjai.) Dobos Margit először A király unatkozik előadásán, különös körülmények között tűnt ki. Mélyen kivágott derekú ruhá­jának egyik válla minduntalan lecsúszott. Ezután alakítása már nem is számított, így is sikert aratott. Ez a momentum jó rek­lámnak bizonyult, mert a következőkben olyan egyértelmű és jó kritikát kap, amilyenekkel még Feld Irén sem dicsekedhetett. 3 "'' Harmos Ilona a Városligeti Színház és a Magyar Színház után a Kamarajáték előadásain is többször fellépett. Mellette Saláth Etel, Búzás Júlia, Horváth Gizella, Marosi Júlia, F. Lányi Irma nevét említik legtöbbször a kritikák. A férfi vezetőszínész egyértelműen Gellért Lajos, aki kivá­ló minősítéssel végezte el a Színművészeti Akadémiát. Ezt köve­tően Pécsre szerződik, majd a Thália Társaságnál is működik. A

Next

/
Thumbnails
Contents