Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 26. (Budapest, 1989)

SZÍNHÁZTÖRTÉNET - GAJDÓ TAMÁS: A Feld Irén vezette Kamarajáték

Balassa (Grűnbaum) József volt, a Szeged és Vidéke felelős szer­kesztője, s az ő átültetésében játszotta Feld Irén is a dara­34 bot. A Modern Könyvtár-sorozatban jelent meg a Számum , Gömöri 35 Jenő fordításában. A Hi telezők és Ne játssz a tűzzel külföldi hatásra kerültek a Kamarajáték műsorára. A berlini Hebbel Thea­ter jóvoltából már láthatták ezeket az egyfelvonásosokat a buda­... 36 pestiek. A Tháliában játszott szerzők közül Courteline, Wedekind, Ibsen, D'Annunzio, Sven Lange nevével találkozhatunk még a Kama­rajáték bemutatói során. Eduárd Stucken, Björnsterne Björnson, Hermann Bahr Reinhardt műsorán is szerepeltek, ha nem is azokkal a műveikkel, amelyet a Kamarajáték bemutatott. Sven Lange Sámson és Delila c. tragikomédiájának, 1910-ben Reinhardt színházában, a Deutsches Theaterben volt az ősbemuta­tója, s egy év múlva, 1911. április 25-én, a Deutsches Theater szokásos vendégjátéka során, a magyar közönség is láthatta a mű­vet a Vígszínházban. Ekkorra azonban már Feld Irén is bemutat­kozott Lange darabjával, és így az a helyzet állt elő, hogy egy újdonságnak magyar és német előadását szinte egyszerre lehetett látni Budapesten. Hogy Wedekind művét, a Haláltáncot megismerhet­te a magyar közönség, szintén Reinhardtnak köszönhető. A Deutsches Theater 1907. május 14--iki budapesti előadása, a Kamaraénekes után maga a szerző olvasta fel az egyfelvonásost. Feld Irén szá­mára a verses részleteket Somlyó Zoltán, a prózát Karinthy Fri­gyes fordította le. (A mű nyomtatásban 1919-ben jelent meg Tevan Andor kiadásában, Békéscsabán.) A Kamarajáték Ibsen-bemutatói nem okoztak meglepetést, hiszen Ibsen ekkorra már polgárjogot nyert a magyar színházakban. A Nem­zeti Színházban szinte valamennyi nagy drámáját bemutatták; a Thália mellett a Vígszínháznak és a Magyar Színháznak is volt egy-egy Ibsen-premierje. A Rosmersholm azonban a Kamarajáték e­lőadásában került először magyar nyelven bemutatásra. Szintén a Modern Könyvtár egyik köteteként jelent meg 1910-ben a mű, a Thália Társaság volt tagjának, Balogh Vilmának fordításában. Meg kell azonban itt emlékeznünk Eleonore Duse 1907-es budapesti ven­dégjátékáról is, amelynek során a Vígszínházban a Rosmersholm is

Next

/
Thumbnails
Contents