Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 26. (Budapest, 1989)
SZÍNHÁZTÖRTÉNET - NYERGES LÁSZLÓ: Carlo Goldoni színháza Magyarországon (1759-1841)
annyi fürgeség- 's eredetiséggel, hogy a 'darab' fentartását .. neki lehet tulajdonítani.... Játéka most is oly érthető és kife32 jezéssel teljes, mint az előtt volt." A Honművész és a Jelenkor is kiemeli, hogy Korlát inas szerepében Telepi játékát a szép számú közönség minden felvonás után zajos tapssal ünnepelte . Az elismerő kritikák ellenére a vígjáték csak két előadást ért meg, és ezután Goldoni neve hosszú időn keresztül lekerült a színházi műsorról. Lehet, hogy a két város közönsége megelégelte azt a néhány komédiát, amelyet az előző években láthatott és érdeklődése más szerzők művei felé fordult. Kétségtelen, hogy erre több ok is késztethette. A francia romantikus dráma további térhódítása, Eugène Seribe jól megírt komédiái, a magyar politikai vígjáték, és ezen belül a tisztújítás-téma nagy népszerűsége, és a szintén aktualizáló népszínmű első jelentkezése alapvető ízlésváltozást eredményezett, és hosszú időre leszorította a színpadról Goldoni bensőséges atmoszférájú komédiáit, amelyek fordulatos cselekmény dolgában a francia drámákkal nem versenyezhettek. Jegyzetek Szauder József: Olasz irodalom - magyar irodalom , Bp. 1963. 368 2 Egy erdélyi gróf a felvilágosult Európában (Teleki József uta zásai) , 1759-1761, s.z. y.Tolnai Gábor, Bp. 1987. /Régi Magyar Prózai Emlékek 7.) 206. - A cím helyesen: Les caquetes , és a Pettegolezzi délie donne (A fecsegő asszonyok) c. komédia átdolgozott változata, amelyet Luigi Riccoboni készített. •^Az II filosofo di campagna és a Madama Vezzosa esetében, librettószerzőként Goldoninak az Arcadia Társaságban viselt művészneve, Polisseno Fegeio szerepel. 4 Pressburger Zeitung, 1764. dec. 29. ^Heppner Antal: A pozsonyi német színészet története a XVIII. században , Pozsony, 1910. 19., Benyovsky, Karl: Das alte
