Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 26. (Budapest, 1989)

SZÍNHÁZTÖRTÉNET - NYERGES LÁSZLÓ: Carlo Goldoni színháza Magyarországon (1759-1841)

Wesselényi Miklós kolozsvári színészeinek Pestre érkezéséig tartott. Nyolc pesti esztendejük - 1807-1815 - műsorán többek között a korábban már bemutatott Goldoni-darabok - Deákos lány

, Két úr szolgája

, A tettetett beteg kisasszony - szerepeltek. Goldonivonatkozásként említhetjük A csacsogó címen játszott komédiát (1808), amelyet Meszlényi Molnár János fordított Wilhelm Gotter Die Basen c. komédiájából. Gotter Luigi Riccoboni Les caquetes c. színművét dolgozta át, és ez a változat Goldoni Pettegolezzi délie donne c. komédiájából született. Goldoni maga is elismerte a jogosultságát annak, hogy egy színpadi mű szövegét a helyi viszonyokhoz alkalmazzák. "... ha valaki megkísérel egy darabot idegen nyelvre átültetni - állapítja meg Voltaire A skót nő c. színművével kapcsolatban -, úgy kell bemutatnia, hogy alkalmazkodjék országa erkölcseihez és szokásaihoz. Az én Olaszországban jól fogadott darabjaim nem érnének el ugyanilyen tetszést Franciaországban, és sikerük biztosí28 fásához jelentős változtatásokat kellene eszközölni rajtuk." Módosult a szöveg a színészek kezében is, akik azt saját alkatuk, tehetségük és szerepkörük kívánalmainak megfelelően jócskán megváltoztatták, kiegészítették. Goldoni tisztában volt azzal, hogy a színészek közreműködése a szerzői szöveg megszólaltatásában szükségszerűen változtatásokkal, kiegészítésekkel jár, és erre ő maga bíztatta a társulatokat. A Hazug c. vígjáték magyar nyelven először 1812-ben, Pesten megszólaló előadása, a színlap tanúsága szerint, mind a színhelyet, mind a személyeket tekintve követi a Wahrheit ist gut Ding címen, Schlettern által 1781-ben lefordított, majd Ehrimfeld által 1807-ben újra átdolgozott változatot. így Fejes István Doctor Vernerként, Murányi Theresia Friderikaként, Nagy János Birken kamarásként,. Láng Ádám János Birken Wilhelmként lépett fel, a történet helyszínéül pedig Lipcse és a "vásári alkalmatosságok" szolgáltak. Ugyanezzel a változattal találkozunk 1829ben Kolozsvárott "Goldoni munkáiból" jelzéssel, Pergő Celesztinnel a főszerepben. Mind a pesti, mind az erdélyi színházak műsorán tartósan szerepelt a Hármas ok c. komédia, amelynek sorsa jól mutatja, hogy