Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 26. (Budapest, 1989)

ÉVFORDULÓ - STAUD GÉZA: Hevesi Sándor rendezői tanfolyama

művész a mai színész Craig szemében? Mi az álláspontja Craignek Shakespeare-rel szemben? Mi Gordon Craig színész ideálja, és ez miért áll szemben a XIX. század végével? Mi Brahm és Sztanyiszlavszkij színpadi reformjának alapja? Mi a naturalizmus és mi a naturalista színházi reform? Milyen színpadot találtak a naturalisták Európában a XIX. század közepén? Milyen volt Sztanyiszlavszkij színpada? Miben áll a realizmus Sztanyiszlavszkij szerint és hogyan valósította meg elképzeléseit? Mit vett át Sztanyiszlavszki j a meiningeniektől? Miben tér el Craig a sztanyiszlavszkiji felfogástól? Milyen törekvések jelentkeztek a színpadi rendezésben Sztanyiszlavszkijjal szemben? Milyen volt a Tajrovféle színpad? Miben tért el a sztanyiszlavszkiji felfogástól? Hogyan érti félre Tajrov az átélés kérdését? Milyen volt Mejerhold színpada? Melyek Mejerhold leglényegesebb törekvései és eredményei? A rendezői vizsgán ezenkívül szerepelt egy teljes rendezőpéldány elkészítése is. Mindenkinek kiosztottak egy darabot, én Hebbel Mária Magdolna c. művét kaptam, amelynek rendezőpéldányát el is készítettem. Hevesi csak ennyit mondott: "Kifogástalan, csak egyet kell megjegyezni: maga azt írja, hogy a függöny gyorsan le. Nem, kérem, halott van a színpadon - a függöny lassan megy le." Ez volt az egyetlen megjegyzése, és igaza volt. Hogy a rendezői tanfolyam vizsgakérdései mennyire modernek voltak, azt hiszem, nem kell magyarázni. Akkor beszéltünk Sztanyiszlavszki jról , amikor még senki sem tudta, ki az a Sztanyiszlavszkij; akkor beszéltünk Mejerholdról és Tajrovról, amikor még fogalma sem volt róluk senkinek. Nemcsak darabokat kellett olvasni, hanem rengeteg elméleti munkát is. Mégpedig nem is olyanokat, amelyek bármelyik könyvtárban megtalálhatók. És itt volt a probléma. Megszerezni egy Sztanyiszlavszkij-könyvet, vagy egy Mejerholdról szólót. Voltak már akkor német és francia kiadások, aki tudta, megvásárolta, meghozatta, és az körbejárt köztünk. Volt olyan is, hogy Sebestyén Károly, vagy maga Hevesi a saját könyvtárából kölcsönözte nekünk ezeket az alapműveket, így tudtuk követni az előadásaikat. Rendkívül baráti volt a viszony a tanárok és a növendékek