Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 26. (Budapest, 1989)

DRÁMATÖRTÉNET - SZABÓ JÁNOS: "Varró Gáspár igazsága". Háy Gyula színműve

Kohlhaas Mihály lett (Hübner egyik legnagyobb, korábbi szerepe épp ez volt), akinek szinte valamennyi, mondatát nyíltszíni taps fogadta, mert a közönség úgy érezte, mindegyik csapás a kommunizmusra. A programfüzetben és a mintegy két tucat, rendre igen elismerő hangú recenzióban - minden bizonnyal a szerző által rendelkezésre bocsátott információk alapján - "világősbemutató"-ként emlegetik a wuppertali előadást. Ez az állítás visszatér Háy 34 35 Gyula memoárjában és felesége visszaemlékezésében . Kétségtelen, jobban illenék a szerző önmagáról alkotott utólagos képébe, ha így lett volna. A Varró Gáspár igazságá

t azonban először 1963. október 25-én Csehszlovákiában, tehát egy szocialista országban, a brünni Divadlo Bratri Mrstíkú színházban mutatták be, akkor, amikor Háy még itthon élt. A rendező Ilja Bures volt, a díszleteket és jelmezeket Milan Zezula tervezte. XXX Háy Gyula, az író, aki örökké aktualitásokat szállított, még halála után is ezt teszi. A nyolcvanas évek közepétől kezdve, annak a tendenciának a jegyében, hogy újra integrálni szeretnénk valamennyi külföldre szakadt hazánkfiát, divatba jöttek Háy évtizedekig nem játszott drámái a magyar színpadokon. A Madách Színház kezdte a szerző újrafelfedezését 1983-ban az Isten, csá szár, paraszt-tal, 1984-ben Debrecenben újították fel a Tisza zug

ot , 1986-ban Veszprémben mutatták be A ló c. darabot, a Gyulai Várszínházban az Attila éjszakái

t, 1988-ban ugyancsak Gyulán, majd pedig a Madáchban és Szegeden játszották a Mohács

ot. Kis híján bekerült a sorba a Varró Gáspár igazsága is, Pécsett mutatták volna be Vas-Zoltán Iván rendezésében, azonban Lengyel György, az új igazgató, más terveket részesített előnyben.

36 Előbb-utóbb mindazonáltal felbukkan majd valamelyik magyarországi színpadon is a Varró Gáspár igazsága

. Izgatottan várhatjuk, 37 milyen hangsúlyokkal. Függelék Varró Gáspár 184 igazsága