Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 26. (Budapest, 1989)

DRÁMATÖRTÉNET - FRIED ISTVÁN: Varázs - harmincnyolcszor. Márai Sándor színműve

A Sirály c. regényben e gondolat változata így hangzik: "Az ember megszólította a világ tüneményeit, szóval és fogalommal, s a világ egyszerre átalakult cselekménnyé és valósággá. A szónak rettenetes hatalma volt az idő elején, mikor alakot adott a világnak. S ezt a hatalmát torzabban, de kegyetlen erővel megőrizte a mi időnkben is. Néhány szó elhangzik, s megváltozik a világ..." ^Vö. a 15. sz. jegyzetben i.m. ^Szabó Zoltán. Márai Sándorról

, Magyar Csillag 1944. In: Ősök és társak

, Bern 1984. 117-124. "0 szent bohóc-üresség,/ szívem a hetyke festék/... ó hős, kit a halál-arc/ rémétől elföd egy víg/ álarc..." 33 Kézai Béla: Márai Sándor: Napló 1944-45. [!] Új Ember 1945. 18. sz. Függelék Márai Sándor levele Schmolka Jánoshoz /Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára, Levelestár) "Leányfalu 1945. július 21. Igen tisztelt Schmolka Úr, köszönöm levelét. A darabból csak egy példányom van, az is a Vígszínháznál.* A premier előtt nincs módom bárkinek is kiadni a kéziratot olvasásra. De a premier megállapodás szerint rövidesen - valószínűleg októberben - meg lesz, s akkor örömmel térek vissza szíves ajánlatára. A viszontlátásig sokszor üdvözli tisztelő híve Márai Sándor" x Márai a Varázs kéziratát 1944 márciusában adta át a Vígszínháznak, amely azt a "jövő évadra" szándékozott műsorra tűzni a Pesti Színházban (Pesti Hírlap 1944. március 14.).