Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 26. (Budapest, 1989)
DRÁMATÖRTÉNET - FRIED ISTVÁN: Varázs - harmincnyolcszor. Márai Sándor színműve
pítő szavakat helyettesítette az alantassal, az ösztönszerűvel, a tucatszerűvel, az előre kiszámíthatóan olcsóval. Ám ez a dráma csupán Krisztián reflexiói révén kap hangot, Rex és Pietro utolsó felvonásbeli ráismerésében villan föl egy pillanatra: mégis ott lebeg, kimondatlanul is, a Varázs minden jelenetében. Már a shakespeare-i igék sem segítenek (sem Krisztiánon, sem a világon) ; az idillbe fogózó művésznek nincs, nem lehet hova mennie, hiszen az idill csak a vágyakban valósulhat meg, a kegyetlen valóság betör az idillbe; s a távozó Estella számára a világ talán csak ideiglenes tartózkodási hely, a Krisztiántól emlékbe kapott szavakat kell majd elfelejtenie, hogy a gyáva öntudatlanság boldogságába léphessen át. Márai, túllépve a szalon- és a történelmi dráma kérdésfeltevésein, a tétovának ható líra látszólagos eseménytelenségét tette meg költői játéka szervező elvévé. S mert veszteségről beszél, ezért az eseménytelenség az, ami a hiányt, az ürességet a búcsút a legpontosabban fejezte ki. Jegyzetek ^Acsády Károly: Kaland 300 . Film, Színház, Irodalom 1941. 45. sz A Pesti Színház a Vígszínház kamaraszínháza volt. Márai egy, ez év júliusi leveléből (vö.: Függelék) értesülünk, hogy még késiő tavasszal vagy nyár elején odaadta a darabot a Vígszínháznak, amely októberre tervezte a bemutatót. 'Márai és a Vígszínház kapcsolata régebbi keletű. Harsányi Zsolt egy nyilatkozatából értesülünk, miszerint "Márai Sándor társadalmi színművet írt a Vígszínház számára és a darab nagy érdekessége, hogy olyan családfőről szól, aki a színen nem is jelenik meg. A bonyodalom a sokkal fiatalabb második feleség , valamint az apa első házasságából származó három fia között játszódik le. A művet Márai a nyár folyamán fejezi be s ez lesz a színház egyik téli újdonsá- ga. ' (Harsányi Zsolt bemutatja a Vígszínház tizenkilenc új színpadi szerzőjét. Uo. 1943. 30 .sz.) A színdarab valószínűleg (legalább is ekkor) nem készült el, a hagyatékból talán előkerülhet. A történet A párbaj c. novellában olvasható. Kötetben:
