Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 26. (Budapest, 1989)
DRÁMATÖRTÉNET - NAGY ADRIENNE: "Örök te vagy csak, égi szerelem!" (Csiky Gergely újromantikus színműírói korszaka)
meglevő díszletelemeket használt fel, például a II. felvonásbeli "oszlopos terem a hercegi palotában" a Don Carlos-zárdát. A szerepeket a legjobb színészekre osztotta. Természetesen Náday Ferenc játszotta a címszerepet. Ő szalonszínész volt, aki később, a franciás technikájú színjátékokban fejthette ki igazán tehetségét. Elegáns, külsőleg is előnyös, orgánuma és beszédstílusa szempontjából is a társalgási darabokra "termett" művész volt. Bár, egyesek szerint, több mulatságos figurát is jól meg tudott jeleníteni, Az ellenállhatatlan címszereplőjeként nem remekelt. A bemutatón beteg volt, hurutos hanggal 61 "" 1 , indiszponáltan játszotta végig az előadást. Nem sok humort tudott belevinni. 6 "*" A Pesti Napló szerint a szereppel sem igen volt tisztában: 62 "Don Cesart játssza-e vagy sem" . Péterfy Jenő véleménye is az volt, hogy "jellemzetesebb játékra és művészibb szavalásra lett volna szükség az utolsó monológban. A legjobban azt a jelenetet találta el, amikor Diego vallatja. Vízvári Gyula Dorido szerepében "lejátszotta" a címszereplőt. 63 Eleven, életteli volt, főként szerelmi vallomása sikerült. Komikuma "diszkrét" volt és "szeretetreméltó". 64 A Pesti Napló véleménye alapján "inkább az együgyűséget színezte, mint a szerénységet". 65 Újházi Edével kapcsolatban, aki Diegot játszotta, megoszlottak a vélemények. Péterfy szerint "zsörtölődő öreget" alakított, amivel nagyon jól mulattatta a közönséget. 66 A Nemzeti Hírlap szerint is több nyíltszíni tapsot kapott "hóbortos, ideges, kapkodó gyámja", míg Beöthy mérsékletre biztatja, hiszen Diego "nem egy írnokain basáskodó irodafőnök". 67 Túlzó játékát 6 8 egyébként több kritikus megemlíti. Márkus Emília mint Florinda 69 egyesek szerint megnyerő volt , mások szerint alig jutott neki szerep, de ahhoz is túl fiatal. 7 ^ Beöthy pedig azt írta, hogy "nyugalma és hidegsége szintén rossz tolmácsa volt a költő céljának.". 7 '*" A Pesti Napló dicsérte Vízváriné Szigeti Jolán Elviráját, míg Sturm Albert a Magyarország és a Nagyvilágban ugyanőt élesnek találta. Sturmnak viszont tetszett Szigeti Imre (Gil Perez) és Szathmáryné (Coscolina), akik "vérmes magyarságuk" ellenére "jó spanyolok" voltak. Lamelát Benedek József, a papot Pintér Sándor alakította.
