Kerényi Ferenc szerk.: Színháztudományi Szemle 26. (Budapest, 1989)

DRÁMATÖRTÉNET - NAGY ADRIENNE: "Örök te vagy csak, égi szerelem!" (Csiky Gergely újromantikus színműírói korszaka)

A színpadi rendezés számára sem nyújtott újat. Nyelve (ha bizonyos műveknél a könnyebb mondhatóság szempontjából némi át­írásra szorult is) tökéletesen illett a Nemzeti Színház pateti­kus, deklamáló játékstílusához. A szerepek könnyen kioszthatók voltak az eddigi szerepkörök szerint. Nem sajátosan magyar fejleményről van szó. A francia hatá­son kívül, az újromantika feltehetően a bécsi színpad ösztönző közvetítésével jutott el hozzánk. Kétségtelenül Shakespeare víg­játékai, Calderón, Moreto és a többi spanyol szerző, valamint a romantikus drámák tradícióját érezzük ezekben a színjátékokban 4 Az említett művek Magyarországon is ekkor élik reneszánszu­kat. Sorozatban jelentetik meg a spanyol írók színműveinek for­dításait, Shakespeare állandóan műsoron van. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy az újromantikus színműírókra nem a drámaíró Shakespeare hatott elsődlegesen, hanem ahogyan ezeket a vígjátékokat a Nemzeti Színház színpadán láthatták. 5 A magyar romantikus drámák pedig együttélnek az újromantikusokkal a szín­padon. Elég, ha csak a Paulay-féle Csongor és Tündé-re gondolunk, amelynek 1879. december l-jén volt az ősbemutatója. A legtöbb, kezdetben vagy bizonyos ideig "újromantikus"­nak tekinthető színműíró gyökeresen szakított ezzel a tiszavi­rág életű műfajjal. Csiky Gergely vagy Rákosi Jenő homlokegye­nest más irányban találták meg dráma-, illetve színháztörténeti helyüket, ám ez a korszak semmiképp sem hagyható figyelmen kí­vül a magyar színháztörténet fejlődése szempontjából. x­A fentebb ismertetett irányzat túlzottan "irodalmi", ke­vésbé a valóság tapasztalataiból, inkább könyvélményekből táp­lálkozó, könnyen elsajátítható sablonjai igencsak megfeleltek annak a tehetséges papnak, aki nagyon kellemetlenül érezte ma­gát a. temesvári szeminárium zord falai között, és feltett szán­déka az volt, hogy színműíró lesz, bármi áron. Megírta hát A jóslat c. művét és beküldte az Akadémia drámapályázatára. Ezt az ambiciózus papot Csiky Gergelynek hívták. A darab színhelye a delphi Apolló-jósda. Noha a helyszín

Next

/
Thumbnails
Contents