Kerényi Ferenc: Színháztudományi szemle 25. (Budapest, 1988)

natkozó anyagokat is és bemutatja az "erkölcsös viselkedést". A francia forradalom hatása a német színházra a következő mechanizmusban rejlik: a forradalmi példa kezdetben lelkesedést vált ki a polgárság köreiben, ami elbizonytalanítja a fejedelmeket és arra készteti őket, hogy növeljék a belpolitikai nyomást. A sajtóra gyakorolt befolyásuk egyelőre még korlátozott , de ők uralják és kezelik a legfontosabb színházakat. A német kompromisszum mértéke, amely a területi széttagoltságon és a polgárság gyengeségén alapul, önmagában vizsgálva nem érthető meg. Szükségünk van a francia hasonlatra: Lajos, a király és Capet, a polgár. Ahelyett, hogy egy drámában 'festett emlékművet', megtámadhatatlan szobrot emelnének számára, nyilvános eljárás után kivégzik. Ez a francia történelem egyik legfontosabb teátrális eseménye, habár e teátralitás a végén - mint a festő modelljének mozdulatlanságában az itélétvégrehajtás momentumára kialszik, hogy a hóhér és a nézők viszonyában azonnal újra szülessen. A franciáknak, ellentétben a német polgárokkal, megadatott a különbségtétel megtanulása "Lajos, a király" és a királyság intézménye között. Ezért ítélték el a német polgárok (saját tekintélyhitüktől elfogódottan) a kivégzést. A francia események közelisége annyira megköti a nagy Goethe képzelőerejét, hogy a francia problematikáról írt drámái a leggyengébb munkái közé tartoznak, amelyeket valaha is írt. Nem véletlen vitája sem a próza klasszicitásáról az Irodalmi sans-culotto-izmus (Litterarischer Sans-culottismus) c. cikkében. Már a fogalomválasztás is tartalmazza a franciaországi események értékelését, amikor a sans-culotto-ekat így jellemzi: "A jobbakat kiszorítják, hogy maguk lépjenek helyükre. (...) Mindazok az ismérvek, melyeknek egy klasszikus nemzeti szerzőnek meg kell felelnie, elérhetetlenek a legtöbb német író számára, és ez jó így, mert nem akarunk olyan változásokat, melyek Németországban klasszikus műveket készíthetnének elő." Ennek ellenére Németországban alapvetően jól írnak, tárgyi tudással, áttekintéssel, továbbá érdemleges filozófiával rendelkeznek, habár a társadalmi élet központja 64