Kerényi Ferenc: Színháztudományi szemle 25. (Budapest, 1988)

alapvető jegye: a szubjektív szenvedés beleérzésének felkeltése, annak érdekében, hogy az emberek alávessék magukat a fennálló társadalmi viszonyokna

k, és részben vagy teljesen lemondjanak a politikai emancipációró

l. Gondoljunk csak Az asszonyi jakobita klu

b bűnbánó elalélására (Kotzebue), a jó fejedelem hálátlan honfitársai miatti mélységes fájdalmára /Iff land) vagy a jogtalanul eltaszított kancellár, Bieder szenvedésére. 5. A feddhetetlen fejedelem. Hatalmát - s nemcsak a Kokárdák c. darabban - Istentől kapja. A fejedelem - embe

r-ben is bevallja: "Nehéz, közönséges embernek az istenséget képviselni - (fájdalmasan magába roskad, szünet)" (Il.felv. 4. jelenet) Ezért magányos, nincsenek barátai, ő államának legboldogtalanabb szolgája. Ennek ellenére igazi "emberbarátként" (Ill.felv. 6. jelenet) pártfogolja a művészeteket és a tudományt. Uralkodása céljául tekinti alattvalóinak boldogitását, ezért polgárokat is szolgálatába fogad. (Ill.felv. 10. jelenet) Mindemellett ember maradt, mint akárki más: "Hol van az az uralkodó, aki nagyobb nemességgel dicsekedhet, mint az emberiség nemessége?" (Il.felv. 4. jelenet) Önzetlenül védelmezi az "emberiség jogait". (III. felv. 9. jelenet) Érthetően lelkesedik hát Bieder: "Ön, fejedelmem, angyalom, istenem!" (III. felv. 8. jelenet) Mivel az emberi egyenlőség ezzel elértnek látszik, feladják a rendi egyenlőségért vívott harcot. Ebben az öncsalásban nyújt igazolást a színház a német közönség tömegeinek. A színház lényege, a színészek és a nézők közötti interakció egyre kevésbé valósul meg. A néző hagyja, hogy megcsillogtassanak valamit előtte: az álomgyárhoz vezető út kezdete ez . 6. A színház - statikus mű-szemlélő viszony. Ez a koncepció olyan régi, mint a 'másik' színház elleni harc, ami a 'Hanswurst' körüli vitákban a 13. században természetesen újra fellángol. Ha a festő (drámaíró) fest, akkor a modelljének (realitás) nem szabad mozognia. Ez a statikusság válik a kép sajátjává, amelyhez a szemlélő aktívan viszonyulhat. A képzőművészet ezen elengedhetetlen és produktív sajátossága 62