Kerényi Ferenc: Színháztudományi szemle 25. (Budapest, 1988)

is fél, hogy a Nemzeti Színház elszippantja előlük a legjobb erőket. A követendő nemzeti színházi politika módszereinek kikristályosodása egyrészt a nemzeti színházi eszme körül kibontakozott évszázados vita gyümölcse, de hozzájárult ehhez a II. világháborút követő újjáépítés lendülete is. A háború évei alatt a színházművészet decentralizálódásra kényszerült, erői szétszóródtak az országban, de egyben közvetlenebb kapcsolatba kerültek a közönséggel. 1945 után a nemzeti színházi eszme annak minden idealizmusával együtt újból napirendre került. Végül a követendő célokat, politikát a pénzügyi lehetőségek szabta gyakorlati szempontok határozták meg. Több célkitűzésünkről, mint pl. vidéki és külföldi utazó-társulatok szervezéséről, rendszeres ifjúsági előadásokról pénzhiány miatt kellett lemondanunk. Megteremtettünk egy óriási potenciális lehetőségekkel bíró színházat és színtársulatot, de a nemzet, ill. annak egymást követő kormányai nem fektették be a szükséges erőforrásokat, hogy ezek a lehetőségek kibontakozhassanak. Amit elértünk, amit fel tudunk mutatni, az egy széles, sokrétű, a közönség által csodált és telt házak előtt játszott repertoár. A színház vezetőit viszont nem hagyják nyugodni az elszalasztott, kiaknázatlan lehetőségek. Nemcsak mi, akik a Nemzeti Színházban dolgozunk, élünk folyamatosan céljainkat és politikánkat illetően az önvizsgálattal. Nagy-Britannia Művészeti Tanácsa (Arts Council), ez a kormánybefolyástól mentes, független intézmény, amely állampénzből nagy összegekkel járul hozzá művészeti intézmények fenntartásához, nemrég bizottságot küldött ki a Nemzeti Színház tevékenységének áttekintésére. Jelentésükben az szerepelt, hogy a Nemzeti Színháznak eredeti céljait teljeskörűen meg kell valósítania, beleértve koprodukciók létrehozását, vidéki és külföldi utazó-társulatok működtetését, ifjúsági programok felvállalását is. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni az új drámák színpadra állítására és a széles nemzetközi repertoár kialakítására. Bárcsak mindezt megengedhetnénk 39