Kerényi Ferenc: Színháztudományi szemle 25. (Budapest, 1988)

JEGYZETEK 1.) Az első két friss bemutatónak nemcsak színháztörténeti jelentősége nagy, hanem Brecht egész magyar recepciója szempontjából is szimptomatikus értékű. 1929-ben a Kassák-féle Munkakör tagjai mutatták be a mű keresztmetszetét, elsősorban a songokra koncentrálva. A baloldali csoport a művet a nyílt politizálás, a közvetlen agitáció eszközéül használta később is. 1930-ban Heltai Jenő átírásában megszelídült a mű, de még ilyen formájában sem volt sikere a vígszínházi polgári közönség körében. Sajnos, a Koldusoper

a későbbi magyar recepciójában is az operetthagyományhoz igazították a zenés játékot. Már a Heltaitól származó címfordítás (=

Beggars* Oper

) is, amely John Gay eredetijére, s nem Brecht művére (

Háromgarasos opera

) utal, a magyar recepció jellegét példázza. 2.) Balkányi Magdolna: Friedrich Dürrenmatt hazai fogadtatás

a , Helikon 1984/2-4. 313-319. Németül: Dürrenmatt in Ungar

n. In: Text und Kontext 11.2. Kopenhagen und München 1983, 316-323. 3.) Pesti Színház, 1977- rend.: Valló Péter; a címszerepben Ruttkai Éva. Kecskemét, 1977 - rend.: Csiszár Imre; a címszerepben Szakács Eszter. 4.) Mihályi Gábor: Grotowski és a magyar "szegény színház" és A "szegény színház" gazdagság

a, in: Színházról vitázv_a, 1977 Bp. 254-275. és 245-254. 5.) Színház 1978. március. 6.) Ezekről a vidéken különösen szorító kérdésekről írt Mihályi Gábor Rendezői-közösségi színház vidéke

n c. tanulmányában (1975), in: Színházról vitázv

a, 289-291. 7.) Nem azért, mert könyvkiadásunk nem tett eleget feladatainak: 1961-ben Brecht válogatott drámái, 1964-ben a teljes drámai életmű, 1960-ban az elméleti írásokból jelent meg 242