Kerényi Ferenc: Színháztudományi szemle 25. (Budapest, 1988)

BALKÁNYI MAGDOLNA NÉMET DRÁMÁK A MAGYAR SZÍNPADOKON 1970 ÉS 1988 KÖZÖTT (NÉMET DRÁMAÍRÓK SZEREPE A MAGYAR SZÍNHÁZ MEGÚJULÁSI .FOLYAMATÁBAN) A statisztikai adatok tanúsága Mennyiségi tekintetben a német szerzők között Brecht állt az első helyen. Műveit Magyarországon összesen 92 alkalommal vitték színre, annak ellenére, hogy csak meglehetősen későn, az ötvenes évek végén kezdték játszani Magyarországon. Csak egyetlen kivétel van, a Koldusoper

a három bemutatója (1929, 1930 és 1945)

1, amelyek azonban nagyobb visszhang és komolyabb hatás nélkül maradtak. A hatvanas és hetvenes években azután majdnem minden Brecht-drámát bemutattak Magyarországon. A következő drámákat több rendezésben is: Koldusopera (33), A kaukázusi krétakör (7), A szecsuáni jó lélek (6

), Állítsátok meg Arturo Uit! (5

), Mahagonny (6

), Kurázsi mama (4

) , Baal (3

). Ez nagyon kedvező képnek látszik. Ha azonban azt a kérdést is feltesszük, hogy ezek a rendezések mennyire feleltek meg a brechti színházesztétikai elképzeléseknek, vagyis hogy brechti színházi stílusban játszották-e a műveket, akkor - eltekintve az utolsó idők néhány rendezésétől - a kérdésre nemmel kell válaszolni. (Brecht magyarországi recepciójának problémáira tanulmányunkban később visszatérünk.) Számban Brecht drámáit Friedrich Schiller színpadi művei követik, amelyek az elmúlt 43 évben 52 különböző rendezésben kerültek színre. Schiller mindig kedvelt szerző volt Magyarországon, s tulajdonképpen máig is az maradt. A bemutatók száma alapján azonban az érdeklődés fokozatos csökkenése figyelhető meg Schiller drámái iránt. A Magyarországon leggyakrabban játszott Schiller-művek bemutatószáma a következőképpen csökkent: Ármány és szerele

m 1945-1970 között (25 év) 15 bemutató, 1970 után (18 év) 4; Don Carlo

s 1970ig 15 bemutató, 1970-től mindössze 3; Stuart Mári

a 1970-ig 10, 1970-től 4 bemutató. S ha volt is néhány figyelemreméltó 222