Kerényi Ferenc: Színháztudományi szemle 25. (Budapest, 1988)

pásztorok, nimfák, különböző szellemek ruháihoz készült huszonnyolc vázlat mind ötletgazdag, szellemes alkotás. (E csoport néhány dátum nélküli rajza talán a szilfidekhez való terv.) Az 1930. december 9-i, már idézett Braun-levél, valamint egy öt nappal előbbi naplójegyzet tartalmaz utalásokat Vivaldi egy zenéjének kosztümjeire. (Vivaldi művei a műsorokban Larg

o és Piant

o címmel szerepelnek.) A rajzok között egy a "Vivaldi Scension" címet viseli. Braun említett naplóbejegyzése szerint "melankólia fogta el a triót, mert nincs megfelelő ruhájuk". Egyes barátok egy testhezálló "szörnyű trikót" akarnak rájuktukmálni. Korach segítő kezéhez fohászkodik, hogy mentse meg ettől az "eltévelyedéstől". Az említett levél pedig azt javasolja, hogy a tervezésnél vegye alapul a settecento szoborszerű velencei Madonnáit. A megvalósításnál éles szögletekben megtörő, fényes anyagot képzel, ahogyan Jean Lurq:at is teszi alakjain. A rajzok fennmaradt sorozata igen érdekesen illusztrálja az ötlet fejlődését: a három alapformából lassan bontakozik ki a végleges és meg is valósított terv. 1931. január 2 8 - i levele szerint Korachnak igen kedves volt a Vivaldikosztüm, s hogy a terv ezelőtt a dátum előtt realizálódott, bizonyítja levele: "Milyen ünnep - írja -, hogy megvalósult. A négy közül ez állt hozzám a legközelebb, mert azokat a tapasztalataimat fejezi ki, amik nem fordíthatók le más anyagb

a , (Kiemelés tőlem, H.É.) s mert szinte közvetlenül bontakozott lei vérmérsékletemből..." Lilly Braun táncjelmez-igényeit feltehetően befolyásolta Ernst Schur 1910-ben Münchenben megjelent könyve,a0er moderne Tan

z is. Schur nézete szerint a tánchoz azért nem illik a meztelenség, mert a mozgást, a láb, a karok és az egész test koordinált vonalvezetését a ruha hangsúlyozza, kiemeli és felnagyítja. A tánc nem mondhat le a színek kifejező eszközéről sem. A harmincas évek elején a nővérek ismét műsorra kíván209