Kerényi Ferenc: Színháztudományi szemle 25. (Budapest, 1988)
qsqzehasonlító leírásához és értékeléséhez is. Ha ma a teátrális cselekvést a közvetlen, technikai beavatkozástól mentes kommunikáció egyik formájaként vizsgáljuk, akkor egyrészt nem szakadhatunk el a történelmi dimenziótól, mert különben saját magunkat fosztjuk meg a társadalomstratégiai konzekvenciák bevonásának lehetőségétől. Másrészt a nem mediatív (ezen belül a teátrális) és a mediatív kommunikáció ellentmondásos összefüggésként kezelendő. E két jelenség, bár különböző elméleti megközelítést igényel, társadalmilag annyira egymásba kapcsolódik, hogy csak az egyik elmélet másikkal történő együttes fejlesztése biztosíthatja mindkettő hatékonyságát . JEGYZETEK 1.) Teatralitás /Theatralitat - teátrális/theatral Színpadiasság/Theatralik - színpadias/theatralisch 2.) Bertolt Brecht: Schriften zum Theate r , Berlin - Weimar 1964. V: 92-105. 3.) Ilyen jellegű kutatásokra Brecht inspirált, vö. Bertolt Brecht: Arbeits journal 1938-1955, Berlin - Weimar 1977. 131. A népszokások, hatalmasok és alattvalóik és a jogi szokásek témájához 1. Walter Puchner: Brauchtumserscheinungen im griechischen Jahres verlau f , Veröffentlichungen des Österreichischen Museums für Volkskunde, Wien Bd. 18. 1977.; Joachim Fiebach: Die Toten als die Macht der Lebenden. Zur Theorie und Geschichte von Theater in Afrik a, Berlin 1986.; Andreas Kotte: Das Halberstädter Adamsspiel. Ein Grenzfall mittelalterlicher Theaterkultu r (Disszertáció, Berlin 1985.) 4.) Karl Marx: Thesen über Feuerbac h, MEW, Bd. 3, Berlin 1978. 533. Bertolt Brecht: Schriften zum Theate r, i.m. 142
