Kerényi Ferenc: Színháztudományi szemle 25. (Budapest, 1988)

mái éppúgy létrejönnek, mint az elszigetelődésé, elkerülhetetlen problémává válik az interperszonális kapcsolat. A teátralitással kapcsolatos gondolatok közvetetten a tömegkommunikációs eszközöket is érintik, melyek termelési és konzumpciós módjai alapjaiban különböznek a teátrális interakcióétól, és egyáltalán nem teátrális interakciók. Egy ünnep vagy Boai színházának televíziós közvetítése már csak az eseményről való tájékoztatást jelentene. A hátrányt ellensúlyozó előny abban állna talán - vagy ne is bocsátkozzunk ilyen összehasonlításba, mert alapvetően különböző dolgokról van szó? -, hogy az információ globálisan terjeszthető, de az interakció csak kevés embert köt össze. Az ember a természetet a vele való harcban sajátítja el, miközben képességek és tulajdonságok fejlődnek ki és termékek jönnek létre. A színész a saját testének "megmunkálását", a teste fölötti uralmát a teátrális cselekvésben gondolja át és tematizálja. Ezzel egyidejűleg képeket alkot a világról, a test és a nyelv segítségével. Ez lehetővé teszi, hogy a művészetben a világ visszatükrözésének teátrális és meditációs formái között párhuzamokat állítsunk föl. Például olyanokat, hogy a befogadó bármilyen jellegű , színezetű viselkedésmintát átvehet akár a teátrális, akár a mediális cselekményfolyamból, vagyis képes ezt elsajátítani, saját személyiségébe "ötvözni". De ezeket a mintákat vagy részleteket soha nem a közvetítő szférától függetlenül , ettől elválasztva fogadjuk be - itt kell a teátrális cselekvés és a tömegkommunikációs eszközök között differenciálnunk: közvetlen interakció <-> közvetítő szféra a filmvászon vagy a képernyő. A színház vagy a teátrális cselekvés nemcsak színészi alakítás, hanem a művész és a közönség közti specifikus viszony. Ezzel szemben az audiovizuális médiákat a reprezentált (ami többek közt teátrális cselekvéselem is lehet) és a reprezentációs médium közti viszony határozza meg. E viszonyon belül játszódik le minden olyan szükségszerű kölcsönhatás, amely a létrejött termék jellegét és minőségét befolyásolja. A potenciális néző - aki nélkül nem térülnének meg a költségek és a munka - mindezt már nem befolyásolhatja, 135