Kerényi Ferenc: Színháztudományi szemle 25. (Budapest, 1988)

és műszakiak atelier-hangulatot keltő , mai beszédfordulatai közepette a színházi gépezetet kezdte működtetni, hatásosan, dokumentum-erejű hitelességgel. A szerzőt kereső hat szereplő megjelenését követően azonban az érdekes indítást nem követte a színészek és a szereplők játékának összehangolása. A darabbeli, rutinban elfásult, közönyös színészek és a saját fájdalmas sorsukat átélő szereplők együttjátszása megtörtént ugyan, de a két csoport között végig szakadék húzódott, így csupán szentencia maradt az előadás tanulsága, mely szerint a művészet segítségével az igazság megismerhető. A kisemberi sors megjelenítése, kifinomult lélektani érzékkel kidolgozott szituációk, a köznapi gondok, szenvedélyek együttérző, de ironikus ábrázolása jellemezte Eduardo De Filippo komédiáinak színrevitelét. A Vannak még kisértetek budapesti és a Filumena házasság

a szolnoki előadása a nő és a férfi kapcsolatában a szerelem fontosságát hangsúlyozta., az önámítást, a képmutatást leplezte le, a komikus és tragikus elemek egyidejű érzékeltetésével. A szolnoki előadás alkotói De Filippo komédiájában is felfedezték a fordulatos játék lehetőségét, és Soriano házanépét a szabad ég alá, a múzeum-udvarra költöztették, ahol harsány, olaszos produkciót hoztak létre. A múzeum-udvar tartozékai természetes díszletként játszottak, felidézték a darabbeli környezetet és megfelelő keretet teremtettek ahhoz, hogy az előadás bemutathassa a nápolyi, kisemberi életet, és benne a privát és nyilvános elemek összefonódását. Az előbbi fejtegetés alapján úgy gondolom, hogy a két ország társadalmi valósága és színházművészete közötti különbségek hozzájárulnak az előadások más, az eredetitől eltérő, új arculatának, jelentésének kialakulásához. Éppen az új jelentés felfedezése teszi értelmessé egymás drámairodalmának, színházművészetének alaposabb tanulmányozását és megismertetését. A fent elmondottakból kiderül, hogy az olasz klasszikusok jobbára komédiákkal vannak jelen a magyar színpadokon. Ez a körülmény dramaturgjainkon, rendezőinken kívüli okokkal is 100