Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 24. (Budapest, 1987)

Pór Anna: Reformkor a karzat felől /Balog István szinműfordításaiból/

Drum lerne jeder Handwerks mann Aus dem, was mir passieret; Wer die Regierun« tadlt, 1st Der Hann nicht, der regieret« Und wagt ein Kannengieasar sich An Bürgermeister a Sachen, Daa ist, ala wollte Kannen una Ein Bürgermesiter machen, /Prutz: im. 288/ 28./ Széchenyi István: Hitel, "Hit kell tenni, min kell kezdeni" c. fejezet. Szöveggyűjtemény a reformkor irodalmából. Bp. 1955. 144. 28./ Ismeretes, hogy Táncsics 1840-ben a nyelvtanulási kedvet kihasználva valósltja meg régi tervét; népkönyvet ad ki, amelyet a németajkú falvak gyermekeinek szán. Táncsics M. : Életpályám, Bp. 1949. 30. / Holberg maga ugyanis igy tekint viaaza a szinmü keletkezésének időpontjára. "Nous parlions comme dana ine vQleÜbre, noua plaisanterions nous nous amusions et rivalisions joyeusement par des joutes spirituelles sans contrainte aucune." Durand, Frédéric: Histoire de la Littérature Danoise, ^aria-Copenhegue, 1967. "Le Temps des lumières" c. fejezet. /87./ 31. / Arat<$ Endre tanulmánya /Petőfi és a nemzetiségi kérdéa, 1848-49-ben, Irodalomtörténet, 1973/1./ erra figyelmeztet, hogy a magyar nacionalizmus, valamint a nemzetiségek nacionalizmusának kérdése e korszakban csak a történelmi körülmények ismeretében Ítélhető meg, igy "a reformkorban jórészt még progresszív nemzetiségi nacionalizmus retrográddá vált, abban az Időben /1849 szeptember/, amikor a magyar progreszszió ügyével fonódott össze." Pándi Pál tanulmánya /A vízválasztó és egyesítő, Népszabadság, 1973. május 20./ is csatlakozott ahhoz a megállapításhoz, hogy a nemzetté válás korának naoionalizmusát történeti kategóriának kell tekintenünk ós "Petőfi sem jutott el - nem juthatott el - addig, hogy konkrét tervek formájában adjon választ a kor nemzetisági kérdésére; az egyetemes szabadságelvek korlátlan kiterjesztésén belül ő sem vetette fel a kollektiv nemzetiségi jogok megadásának szükségességét. S tegyük ehhez hozzá, hogy Marxnak ás Engelsnek ls a 48-as tapasztalatok elvi általánosítására volt szüksége ahhoz, hogy kialakítsák elméleti álláspontjukat ebben a kérdésben."