Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 24. (Budapest, 1987)

Pór Anna: Reformkor a karzat felől /Balog István szinműfordításaiból/

nem egészen sikerült... Miiveknél, mellyek arra vannak főképp számítva, hogy a nevetőknek tessenek, szedjük össze minden erőnket, hogy az eredetinek egy jó gondolata, ötlete, szójátéka, célzása ne vesszen el a fordításban: s hol teljesen lehetetlen ezt vagy amazt visszaadni igyekezzünk a mü szellemében egyenlőkkel vagy hasonlók/11/ kai kárpótlást szerezni...".' ' A szinház a fordítón túllépve is elvégezte az olykor vihart is kiváltó magyaritást. Páncsy Lajos, a Nemzeti Szinház rendezője az Athenaeum lap hasábjain udvariasan ma gyarázza a felháborodott fordítónak, hogy Zolky. a vén diák cimü drámaforditásában miért magyarosították meg tudta nélkül a neveket.

7

'

1

'

27 Páncsy a magyaritást csak ott tartja megengedhetetlennek /13/ ahol "a mü jellemét veszti el"' Jl ; ezúttal azonban "Zolky lengyel charakterében meghagyatott", csupán diákoskodásának helyszínét helyezték át Németországból Magyarországra, mégpedig annak érdekében hogy a darab során Schiller helyett Kölcsey versét szavalhassa. Eb ben viszont Páncsyval kell egyetértenünk. A nemzeti nyelv és iroda lom tüzvonalában az elveket az élet gyakorlata diktálta. Hivatásos színjátszásunk indulásától fogva a korszak műveltebb színészei vol tak egyben a szinpad legsikeresebb forditól is. Vizsgálódásunk szempontjából Balog Istvánnak rendelkezésünkre álló súgókönyve

Z

1-^ közül talán a legérdekesebb ós leggazdagabb infor/16/ máció forrása Holberg A politikus csizmadia cimü' ' vígjátékának átdolgozása. A darab irodalomtörténeti érdekessége önmagában figyelmet érdemel, a politikai szatíra magyar viszonyokra velÓ adaptálása, a cenzúrázott súgókönyv húzásaival, a sajtóvisszhanggal, valamint a darab fogadtatására vonatkozó egyéb adatok együttesen sokrétűen vallanak az időszak politikai, Ízlésbeli klimájáról; a feszültséggel teli politikai légkörről és az induló Nemzeti Színházzal kapcsolatos ellentétes társadalmi igényekről is. Ludvig Holberg /1664-1754/ a dán felvilágosodás legnagyobb alakja, a polgárosodásnak, a nemzeti nyelvnek, művelődésnek előharcosa. A dán színjáték megteremtője. Tanitó mesterei Plautus és az antik vigjáték, a commedia dell'arte és mindenekelőtt Molière. Vigjátékai a korabeli Dánia társadalmi viszonyait realisztikus színekkel megelevenitő színmüvek. /17/ A politikus csizmadia egyszerű mesteremberekről szól, akiknek vezére, a városban egyébként becsben álló Hermann mester II.