Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 24. (Budapest, 1987)

Konrádyné Gálos Magda: Rozsnyay Kálmán - a színjátszás peremén

még az irónő testvérei is, akiket ő nevelt, megtagadják. Mégis elég jónak bizonyul a házasság. Otthonuk nagyon szép, Prielle ódon ebédlője, a szalon, melyet hajdan még a Nemzeti Szinház is kölcsön kórt, a Rozsnyay "szerzetté" biedermeier garnitúra, a kék bársonyszék, melyet Wohl Janka hagyatékából kikövetelt, "mert Justh Zsiga karosszéke volt és nekem Ígérték", Nil finomizlésü holmija, a sok könyv és a régi szőttesek muzeális környezetet teremtenek. Mindenütt Ady-fénykép. /Rozsnyay mindent megtett, hogy megszerettesse magát Nillel, akinek a kedvessége, jósága s anyagi biztonsága nagy vonzerőt jelentett a számára. Célját sikerült elérnie./ Rozsnyay sok évvel később kiadott könyvébei/^^ szokatlanul szerény hangnemben idézi fel régi naplójának Adyról szóló részletét: "sem méltatást, sem életrajzot nem hivatott Írni." 1907-ben ismerte meg, sok müvét kapta tőle, dedikálva. Adyt pályatársai sem ismerték fel a maga nagyságában: Rozsnyay közöl a körülötte meginduló vihart dokumentáló támadó, illetve az őt méltató versekből* "Szerettem és tiszteltem... kezdettől a végig leghívebb sáfárja voltam" - irja. /Szeghalmon is az Ady-relikviák gyűjtése az elsődleges számára. Köteteit maga tervezte brokát, selyem, pergamen kötésbe burkoltatja, megszerzi a legkisebb cikkig a róla szóló irodalmat, fényképeit, kéziratokat, tárgyi emlékeket is. /Nilt is ismeri Ady, levelet, lapokat váltanak/ 0 , kölcsönösen meghivják egymást házastársukkal együtt, de a látogatás nem valósul meg. Ady halála után Rozsnyayék Ady Lajosokkal leveleznek, meglátogatják őket, sőt még Ady édesanyja is időzik náluk. Nil később Lédával kerül barátságba /halála után ő öltözteti fel/.

/6l/ Adyról Nil is többször irt.

/62/ /6 3/ Rozsnyay összegyűjti és kötetben adja ki az Adyról irt verseket. A világháború Rozsnyayékat is súlyosan érinti. Elesett Nil öcscse, pártfogoltja, Gyóni Géza a fogságban halt meg. Nehezen élnek: Rozsnyaynak el kell adnia ex libris-gyűjteményét. Kevés az olyan kellemes óra, mint Tabéry Géza, Juhász Gyula, Dutka Akos látogatása. \ 1918-ban a közismerten haladó gondolkodású Nilt a Szervezett Munkásnők Pártjának elnökévé választják; férje mindenben támogatja. A románok bevonulása után a brassói fellegvárba hurcolták mindkettőjüket hosszú hónapokra, a nemzeti hadsereg megjelenését követően pedig a szeghalmi falusi börtönben sínylődtek. /A felszabadulás után Rozsnyay erről sokat mesélt Verőcén./ Nilt elmozdították állásából, sokáig nyugdijat sem kapott. Szeghalmon sokan néztek rájuk ferde szemmel, de a régi jóbarátok segítették őket. Szerettek volna 124