Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 24. (Budapest, 1987)
Konrádyné Gálos Magda: Rozsnyay Kálmán - a színjátszás peremén
volt/ 28 / A bemutatóra 1909. IX. 25-én a Magyar Színházban került sor, de Rozsnyay nevét nem emiitették. Ahogy megírta, megneszelvén ezt, néhány nappal a pesti bemutató előtt Nagyváradon/ 2-" saját prózai átültetésében mutattatta be. Erről az előadásról alig maradd fenn dokumentum. 1923-ban Rozsnyay meglehetősen vontatott színmüvet ir /5 képben/ Petőfi Sándor és Prielle Kornélia debreceni eljegyzésének közismert történetéből./-^/ Békéscsabán kierőszakolt egy próbaelőadást, de többször nem is került szinre. 1901-ben Rozsnyay még Londonban éli világát: sok új ismeretségre tesz szert, angolul már jól tud, anyagi viszonyai is kedvezően alakulnak. Eljut egy hétre Amerikába: egy ismerőse kislányát viszi haza a családhoz. Párizsban több hetet tölt - szeretne franciául is jól beszélni. A magyarbarát Francois Coppée révén sok hires irót megismer, többek között rajongása tárgyát, Edmond Rostand-t is, azonkivül sok színészt, élükön Coquelin-nel. Emlékkönyvét is magával vitte: a bejegyzések Sully Prudhomme versével, Jules Virne, Anatole France, Rodin beirásával gazdagodtak. Max Nordau bemutatja Zolának, aki meghivja. Rozsnyay magával vi/31/ /• szi Polignac versfordításait, és megismerteti őt a legnagyobb magyar költők remekeivel. Ez alatt a párizsi tartózkodás alatt sikerül Miss Duncannel, Lawrence Pamedáva", Kiplinggel, Padaravszkyvel és Ruskin professzorral is megismerkednie. Visszatérve Londonba, ahol már elég otthonosan érzi magát, hiszen angolul is jól beszél, folytatja társasági életét. De már vágyik haza. Elég jól él, bár létalapja kissé bizonytalan: rajzok, magyar művészekről szóló apróbb cikkek/ 32 /, hazaküldött irások, statisztálás, kölcsönök, néha egy/33/ egy felolvasás. Végül győz a honvagy - végleg hazajön. Újból kisért a szinház. Beiratkozik a Szini Akadémiára, látogatja a szinházak előadásait, keresi 8 szinészek társaságát. Megélni ismét tárcákból próbál /londoni élményei bő anyaggal szolgálnak/, majd könyvet illusztrál/^/, exlibriseket rajzol. Tanulmányairól levelezésében számol be; büszkélkedik, hogy az Urániában ez Elektra előadása után Somló Sándor és Rákosi Szidi mennyire dicsérték./35/ A tanév végén mégsem sikerült szerződést kapnia. /36/ Máshol kell ez áhitott hirnevet hajszolnia. Könyvet ir.' ' A már emiitett Emlékek megjelenése visszhangtalan marad. S ha a szerző is szerepel az emlékezésben: "Túlszinezett vagy megálmodott történeteiből az ...'exegi monumentum aere perennius' vágya leplezetlen, ön» /37/ magát örökitő, kérkedő alázata sejdül."'^" Teny, hogy az Emiekek történeteiben érdekes, igaz részek is vannak, de ahol saját szemé-
