Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 24. (Budapest, 1987)
Konrádyné Gálos Magda: Rozsnyay Kálmán - a színjátszás peremén
a jóképű, behizel^í modorú fiatalembert. De a törvényes utat megkertil5 gyüjtőszenvedélye, hazudozásai, zavaros anyagi ügyei miatt öszszecsapnak feje fölött a hullámok: még a rendőrségre is eljuttatnak egy névtelen feljelentést. Saját szavai szerint: "könnyelműségét félremagyarázva, rágalmazzák... és Szidi asszony is szóbeszéd szerint Ítélte meg"... holott "becstelen sose volt, csak szerencsétlen, árva" - irja.^ 1 ^ Rákosi Szidi kizárta sziniiskolájából, mire Rozsnyay ajánlólevelekkel szerelte fel magát, és 1898 végén Mednyánszky László anyagi segítségével menekülésszerüen Londonba utazott. Uj életet akar kezdeni. Meggyőződése még mindig: "A szinpad lett volna az egyetlen, ahol érvényesülhetett volna." ... "de Szidi aszszony a posványba dobta." ígérgeti, hogy "léha múltját munkája fogja elfeledtetni." /15 / Londonban múzeumokat látogat, rajzol és angolul tanul. Minkácsy révén eljut Korbay Ferenchez, ' aki beajánlja kiadójának. így biz zák meg illusztrációk készitésóvel. Sikerül Henry Irvinggel, a hires szinésszel is kapcsolatba kerülni, aki ingyenes szinházi belépőjegyekkel látja el nyelvtanulása elősegítése érdekében. Közben a haza irt levelekben folyton panaszkodik, hogy nélkülözések között él, nincs kabátja, fázik, naponta csak egyszer ehet. Ezek a túlzások arra szolgálnak, hogy anyagi segítséghez jusson. Cikkeket küldöz a Magyar Hírlapnak, az Uj Időknek, Iparművészetnek. Panaszleveleivel egyidejűleg a legjobb társaságokban fordul meg. Ismételten átrándul Párizsba. A magyar bálon csárdásszólót jár, majd később diszmagyart csináltat. Egyre bővül simeretségi köre, de most is főként szinészek kel igyekszik barátkozni. Sarah Bernhardtot egyik londoni vendégszereplése idején elkiséri Stratford on Avon-be, s erről a kirándulásról kis cikket küld haza.^ 3 "^ A később lovaggá ütött kiváló szinés és színigazgató, John Martin Harvey is megkedveli. J.M. Harvey 1899ben Dickens Két város története cirati, a nagy francia forradalom idején játszódó regényből készült The Only Way / Az egyetlen út/ cimű — /18 drámát tűzte műsorra: a főhőst, Sidney Cartont ő maga alskitotta.' A darabnak igen nagy a sikere: a Lyceumban, majd a Prince of Wales' /19/ színházban összesen 168 előadást ért meg.' J/ Mivel az egyik színész megbetegedett, Rozsnyay ugrik be egy francia arisztokrata néhán; szavas, jelentéktelen szerepébei A szinlapon nem szerepel a neve, de a jelenet fényképén - összehasonlítva akkori arcképével - felismerhető. A kis szerep az idő múltával főszereppé nőtt - legalábbis igy került be a magyar lexikonokba. /Feltehető, hogy maga Rozsnyay adta meg ezt az adatot./ A tévhitet az is táplálta, hogy Rozsnyay ezután
