Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 24. (Budapest, 1987)
Paulay Lajos: Paulay Ede és több Nemzeti Színház-i tag szabadkőműves munkássága
Végül lássunk néhány példát arra, hogyan érvényesültek a szabadkőmüvea elvek Paulay Ede, kortáraai, illetve utódai civil életében. Az egyik Galilei szellemével kapcsolatos. Nevét viaelte egy páholy éa Galilei-kört alapított ós a Martinovica polgári radikália elvű páhollyal együtt anyagilag ia támogatta 1908-tól 1919-ig. A Galilei-kör fiataljai tanítás és tanulás útján a természettudományos világnézet terjesztéséért és a vallási, faji, osztály-előitéletek ellen indultak harcba az elmaradottság felszámolása céljából. Paulay Ede lefordította, 1869-ben a Nemzeti Színházban előadásra segítette a francia Ponsard Galilei drámáját, melyben rajta kivül még öt leendő szabadkőműves szinész: teleki, Náday, Nagy Imre, Szerdahelyi, Szigeti Imre játszottak. A forradalmár zseni drámája olvasva is felkeltette sokak érdeklődését azzal, hogy 1872-ben a haladó szellemű Kisfaludy Társaság pártoló tagjai között illetménykötetként szétosztotta és e könyv 1873-ban meg is jelent. Egy másik példa az egyik szabadkőműves cél, a vallási és nemzetiségi előítéletek gyakorlati felszámolására: a szabadkőműves társ Paragó Ödön szerint a Nemzeti Szinház szerződtette az első zsidó szinészt, Paludi Antalt Paulay Ede igazgatósága alatt. Az általa felsorolt zsidó szinész közül szabadkőműves volt: Gál Gyula, Tapolczai Dezső, Szilágyi Vilmos, Beregi Oszkár, Janovich Jenő, Gellért Lajos, Törzs Jenő, Kálmán Oszkár - és a Paulay Ede által 1883-ban színre hozott Az ember tragédiáján ak három "főangyala": Paulay Edéné Adorján Berta, Páy Szeréna és G, Csillag /Stern/ Teréz, Erre a szereposztásra fel is figyelt a korabeli sajtó. Egyébként Paulay Ede második feleségének átkeresztelkedésénél Prielle Kornélia és Vízvári Gyula keresztszülőként, házasságkötésüknél Bercsényi Béla tanúként működött közre. Paulay Ede sógora: Adorján /VVeisz/ Sándor újságiró, fordító a Könyves Kálmán páholyban működött mint szabadkőműves. Egyébként az utóbbi páhollyal összefüggésben alakult 1921-ben a Cobden Szövetség által kiadott füzeteiben munkatársként szerepelt Hevesi Sándor, Paulay Ede nagy utódja, valamint Karinthy irigy es és Thomas Mann. Paulay Ede mindennapi életében Is az önzetlen emberszeretet, mások sikerhez segitése jellemezte személyiségét, a szakmai tökéletesedés és az együttes teljesítmény művészi színvonalának emelése lebegett munkacélként a szeme előtt. "Alig emlékszem reá, hogy nekem is voltak szinpadi sikereim - mondogatta Paulay Ede - annyira megszoktam már, hogy másokéiért dolgozzam". A Nemzeti Szinház Paulay vezette "aranykorának" méltató! együttesteremtő szakmai tekintélyét emelték ki, és hogy szigorúsága ellenére is