Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 23. (Budapest, 1987)

Kolta Magdolna: A klasszikus vígjátéki dramaturgia kihalása. A vígjáték helyzete 1957-1982

4« vöt Páakándi Gázát Magyar vígjáték, mai vígjáték. Napjaink 1977/7-9. 5. pl. Osváth Bélát A magyar vígjáték két útja in.: Türelmetlen dramaturgia Bp. 1962. 103-105. o. Hermann Istvánt Komikum és "könnyű" műfaj in.: id. hely. 6. Az újságíró figurák a 60-as évek vígjátékaiban egyértelműen a közvélemény nevében cselekszenek, leleplező, vagy felkavaró oikkek szerzői, melyek beindítják a cselekményt. A Száz nap házasság újságírónő

je a fiatalkorban kötött házaaság könnyelműségét leplezi le dörgő riportban, s ezzel megrontja a fiatal pár életét. A Mindent a mamáért újságírója a magányos, elhanyagolt özvegyasszony gyermekeiről dicsérő cikket Írva, rákényszeríti őket, hogy megfeleljenek jó hírüknek. Az újságírófigura másrészt kotnyeles, öntelt, szószátyár kékharisnya is lehet, aki azzal indítja el a bonyodalmat, hogy valótlanságokat, vagy féligazságokat irva, félreértésekre ed okot. /Görgey: Bulvár

: Szinetárt Sua ima/ 7. Kisérő motívumként számtalanszor felbukkan a karrier kérdése más témájú vígjátékokban is. Pl. Németh Lászlót Az utazás

; Hubay Miklóst Antipygmalion

; Tabi László: A nagy mutatvány

; Kállai Istvánt Férjek a küszöbön

. 8. Pándi Pált Komlós Jánost Az édent bezárták in.: Kritikus ponton Bp. 1972. 9. vö: Koltai Tamás kritikája in.: Magyar drámák színháza 174-176 p. 10. Pesti Színházt 1968: Eörsi István: Hordók

; 19691 Szebó György: Szekrénybe zárt szerelem

; Madách Kamara Színházt I968: Hubay Miklóst Néró játszik

; 1968t Karinthy Ferenot Gőz

. 11. Lótey Vera kritikáját lásdt Igent és nemet mondani Bp. 1972. 12. Tarján Tamást Csongor és Juliska in.

s Kortársi dráma Bp. 1982. 359.0. 13* Koltai Tamást l.m. 169.0. 14. Eörsi Istvánt Néhány szó a tragikomédiáról in. 1 Tragikomédiák Bp. 1969. 15. Szilágyi Ákost Vázlat a groteszkről. Jelenlét 3. 36.o. 16. Igy értelmezi pl. a darab békéscsabai bemutatóját /1979. III. 15./ Szekrényessy Júlia a Színház 1979/6. szemében. 17. Tarján Tamást 1. m. 383. o.