Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 23. (Budapest, 1987)
Kolta Magdolna: A klasszikus vígjátéki dramaturgia kihalása. A vígjáték helyzete 1957-1982
land6 státusza szerint öregasszonykodni, hanem hatvan évesen, dagadt lábbal képes szerelmi, féltékenységi történetbe bonyolódni. A néző kénytelen felismerni e társadalmilag elfogadott paneleken kívülálló figura létjogosultságát, tisztelni a piti és kinos esendőségek mögötti torz hősiességet, egyedül vivott szabadságharcot a nem előítéletek megszabta, öntörvényű életvitelért/* 2 ^ "•• .kegyetlen és keserű ez a látásmód. A groteszk világlátás legtöbb művelőjének szövegéből hiányzik ez e kesernyés, kíméletlenkegyetlen hang. Örkény az élet grimaszai után kutatva csalhatatlan biztonsággal érzi meg, hol bukkannak fel ezek a nevetségbe burkolt tragédiák, és e maga kíméletlen pontosságával szépen körülvágja ezt az életdarabkát.• • Bár tudja, hogy hol ér véget ez élet fintora és hol kezdődik e tragédia, mint Író, nem vehet tudomást róla - ... £ nélkül e kegyetlenség nélkül azonban nem születhetne meg a húsba vágó groteszk, az a műfaj, melyet ma osak ő tud. E kegyetlenség nélkül a groteszk Írásmód or csupán irodalmias játék."/* 7 / Gyurkovlos Tibor ezt a "húsba vágó groteszket" helyettesit! lírával. Drámáinak elemzői mind kiemelik az iró Urai viszonyát hőseihez, ez együttérzés, a szeretet parancsának hirdetését. A lira Az öregben és a Nagyvizit-ben igen könnyen átcsúszhat érzelgősségbe a szeretet fontosságáról, a segítségnyújtásról és önzésről szóló melodrámába. A közhelyes kispolgáriság-ábrázolásnak egyik lehetséges módszerét - az egymás mellé beszélő dialógust - Gyurkovlos kizárólagos formateremtő eszközzé emeli és teljes következetességgel végigviszi. Csakhogy bármily ügyes kézzel szerkessze is össze e figurák egymás iránt közönyös sürgés-forgását a Csóka-osalád-ben. az abszurdból kölcsönzött technika, az elidegenedettség elleni felszólamlással együtt /a félelem ellenszere nem gyógyszer, hanem csak tartalmas emberi kapcsolat/ sem több közhelynél. Hiába mondjuk tragikomédiának Gyurkovics darabjai/**/, az Eörsi-féle tragikomédiához, a groteszk világszemlélethez nincsen közük, legfeljebb technikailag rokonok vagy előadásonként rokonithatók - vele. A groteszk kritikus, közönség-felrázó, szatirikus gesztusát külsőségekkel pótolja /a krlptakulos elvesztése, e családtagok sorbafektetése a sirhelymérés műveletéhez, s halott ruhájának elcserélése./
