Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 23. (Budapest, 1987)

Mészáros Tamás: Rendezői új hullám a hetvenes években

házépületek - amelyek már méreteik miatt ls stabilizálásra kényszeritik a müsorpolitikát -, alkalmasak-e az újabb szinházesmsjények elfogadtatására a közönséggel? Mert ne feledjük, hogy a mindenkori fiatalok valóban "fiatalos' munkájának alapfeltétele a S8ját közönaégbázls megteremtése. Azok a rétegek, amelyek telt házakat biztosítottak kisméretű klubokban, a 600-1000 személyes nézőtereket nem töltik meg. Az újakra hivatott művészeti vezetik kénytelenek "népfrontos" műsort tervezni, ha nem akarnak látványos bukásokat. Ilyen körülmények között is létrejöhetnek persze jó előadások, sőt, jó színházak is. A papa színháza ugyanis éppolyan, akár a papa mozija. Az új-hollywoodi iskola a mesterség tökélyével forgat a békebeli Hollywoodra erősen emlékeztető filmeket, nagyszerű színészekkel és rendezőkkel, de e filmművészet mégsem az ő stúdióikban újul meg, ők csak idővel beépitik a filmes köznyelvbe azokat a megoldásokat, amelyekért az úgynevezett müvészmozi kínlódik meg. A kérdés az, hogy hol, milyen feltételek mellett hordhatja ki a mi fiatal "müvész-szinházunk" a maga eredményeit? A filmnél maradva, a Balázs Béla Stúdió nélkül aligha nőtt volna fel a magyar rendezők néhány jelentős nemzedéke. A szinház szabóistvánjai vajon hol fogják elkészíteni "etűdjeikét"? A helyzet azért ellentmondásos, mert a zárt gátak mellett azért fel is nyiltak zsilipek. A fiatal színházművészek az utóbbi néhány évben hallatlan lehetőségeket kaptak. Hallatlan - ebben a kifejezésben remélhetően érződik valami felhang, ami rendellenességre utal. Igen, igy van: az elnéptelenedő színházakat túlságosan hirtelen kellett feltölteni, és ez a kérlelhetetlen szívóhatás rendellenes helyzeteket is teremtett. Alig száradt diplomával vidéki színházak főrendezői posztjait lehetett elnyerni. S a hirtelen vizbedobottak későn vették észre, hogy nem a tanuszodában tempóznak. Mert rendezni még csak-csak lehet tapasztalatlanul, de szinházat vezetni nem. Normális körülmények között az idős mesterek mellett folyamatosan felnőnek a perfekt, mesterségüket kitanult fiatalok. És szép nyugodtan kiderülhet, ki mit tud. Aztán jöhetnek a kinevezések. Nem tragédia, ha valski ;:iondjuk csak 35 éves korában lesz felelős vagy félszáz szinész munkájáért, ambíciójáért. Mostanában azonban nincs idő a "beérésre". A szinházi élet kapkodó és bizonytalan irányitási gyakorlatának következménye ez, s a kialakult helyzet miatt bizonytalan és kapkodó az irányitás. Circulus vitiosus. Ami természetesen nem szül jó vért a szinházi 136