Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 23. (Budapest, 1987)

Dévényi Róbert: Magyar színház - magyar egyfelvonásosok napjainkban

Is* .A tipikus időtartam a hangjáték esetében ia jelenet, vagy egy­felvonásosnyi. És noha a konvertálás jóval problematikusabb, siker­rel kecsegtető lehet, Az egyfelvonásos irodalom élénkülésében szerepet játszott a kul­turális élet liberalizálódása ia, A hatvanas években külföldön, igy Nyugaton, de Lengyelországban és Csehszlovákiában kibomló intellek­tuális abszurd irányzatnak par excellence formája az egyetlen zárt szituációra épülő egyfelvonásos, /Ionesco, Beckett, Mroáek,/ Az a­lapvető müvek publikussá váltak és az ideológiai neheztelásek elle­nére olyan erővel vonzották a fiatalabb drámaíró nemzedéket, hogy még az asztalfiők-szituációt is vállalták. /Aminek veszélye egyéb­ként évről-évre csökkent./ Az egyfelvonásosok irói, illetve színházi intézmény-rendszerén kivüli felértékelődésével nagyjából egyidőben megindult színház­kultúránk differenciálódása, 8 réteg-szlnházi profilok szorgalmazá­sa. Igy a budapesti Irodalmi Színpad műsorkoncepciójában Önálló feladatként jelentkezik e klasszikus és modern egyfelvonásosok istá­polása. Hasonló funkciót vállalt magára egy sor nagyszínházi stúdió, mintegy önálló, kísérleti programot teremtve. /Az úttörők közé szá­míthatjuk a Thália Színházat, majd hasonló törekvésekkel találkozunk a vidéki színházak programjában, és napjainkban a színházi magán­vállalkozások egynémelyikében is./ E formációk egyik jellegzetessé­ge, hogy a közönség komplett programnak fogadja el ez egyfelvoná­sost, vagyis nem számit színházi torzónak e kurtított, 50-70 perces játékidejü darab önmagában sem. Különösen jellemző ez az amatőr produkciók befogadására, A hat­vanas évek végétől alapvetően módosult az amatőr színjátszó mozgalom tájékozódása. Megszűnt az egész estét betöltő, szinházutánzó pro­dukciók létjogosultsága. A játékhely e művelődési házak színházterme helyett a klubszoba lett, a játékalkalom az Ifjúsági klubok program­jához illeszkedett. A kialakult formák - pldául, hogy a színi ese­ményt beszélgetés, vita, vagy egyszerűen tánc követte - megintosak a rövidebb lélegzetű egyfelvonásősöknek kedvezett. Az igény helyen­ként közvetlen kspcsolatot teremtett néhány együttes és fiatal drá­maíró között /pl. Stúdió K - Bereményi Géza/ éa publikációs lehető­séget biztosított a Népművelési Propaganda Iroda Színjátszók Kis­könyvtára sorozatban. Az 1965-től 1972-ig fungáló Újdonságok anto­lógiák jelentős számú fiatal Írót avattak szerzőkként. Ugyancsak a jelzett időszakban vált némileg szalonképessé a drámai kézirat a folyóiratokban is. Könyv- és folyóirat kiadásunk

Next

/
Thumbnails
Contents