Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 23. (Budapest, 1987)
Dévényi Róbert: Magyar színház - magyar egyfelvonásosok napjainkban
Is* .A tipikus időtartam a hangjáték esetében ia jelenet, vagy egyfelvonásosnyi. És noha a konvertálás jóval problematikusabb, sikerrel kecsegtető lehet, Az egyfelvonásos irodalom élénkülésében szerepet játszott a kulturális élet liberalizálódása ia, A hatvanas években külföldön, igy Nyugaton, de Lengyelországban és Csehszlovákiában kibomló intellektuális abszurd irányzatnak par excellence formája az egyetlen zárt szituációra épülő egyfelvonásos, /Ionesco, Beckett, Mroáek,/ Az alapvető müvek publikussá váltak és az ideológiai neheztelásek ellenére olyan erővel vonzották a fiatalabb drámaíró nemzedéket, hogy még az asztalfiők-szituációt is vállalták. /Aminek veszélye egyébként évről-évre csökkent./ Az egyfelvonásosok irói, illetve színházi intézmény-rendszerén kivüli felértékelődésével nagyjából egyidőben megindult színházkultúránk differenciálódása, 8 réteg-szlnházi profilok szorgalmazása. Igy a budapesti Irodalmi Színpad műsorkoncepciójában Önálló feladatként jelentkezik e klasszikus és modern egyfelvonásosok istápolása. Hasonló funkciót vállalt magára egy sor nagyszínházi stúdió, mintegy önálló, kísérleti programot teremtve. /Az úttörők közé számíthatjuk a Thália Színházat, majd hasonló törekvésekkel találkozunk a vidéki színházak programjában, és napjainkban a színházi magánvállalkozások egynémelyikében is./ E formációk egyik jellegzetessége, hogy a közönség komplett programnak fogadja el ez egyfelvonásost, vagyis nem számit színházi torzónak e kurtított, 50-70 perces játékidejü darab önmagában sem. Különösen jellemző ez az amatőr produkciók befogadására, A hatvanas évek végétől alapvetően módosult az amatőr színjátszó mozgalom tájékozódása. Megszűnt az egész estét betöltő, szinházutánzó produkciók létjogosultsága. A játékhely e művelődési házak színházterme helyett a klubszoba lett, a játékalkalom az Ifjúsági klubok programjához illeszkedett. A kialakult formák - pldául, hogy a színi eseményt beszélgetés, vita, vagy egyszerűen tánc követte - megintosak a rövidebb lélegzetű egyfelvonásősöknek kedvezett. Az igény helyenként közvetlen kspcsolatot teremtett néhány együttes és fiatal drámaíró között /pl. Stúdió K - Bereményi Géza/ éa publikációs lehetőséget biztosított a Népművelési Propaganda Iroda Színjátszók Kiskönyvtára sorozatban. Az 1965-től 1972-ig fungáló Újdonságok antológiák jelentős számú fiatal Írót avattak szerzőkként. Ugyancsak a jelzett időszakban vált némileg szalonképessé a drámai kézirat a folyóiratokban is. Könyv- és folyóirat kiadásunk