Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 22. (Budapest, 1987)

Kántor Lajos: Romániai magyar színház /1944-1984/

korszerű rendezésében, 1911-ben /Tlboreot Szentgyörgyi latrán játsz­ta, Janovios is fellépett, Biberach szerepében/; nemo sak a kolozs­vári, hanem a pesti lspok is iskolát teremtőnek nevezik e leporolt, mondanivalójában megújított realista előadást. Janovios rendezői éa színházigazgatói tevékenysége tulajdonképpen irodalomközpontú, ám Reinhardt példáját is hasznosltja; színházában mindvégig a művészi értéket hirdeti - akkor is, amikor szabadtéri előadásokat szerves. És nem adja fel ezt BZ igényességét s nehéz anyagi körülmények kö­zött sem, It hatalomváltozás után, amikor a kolozsvári magyar tár­sulat iámét költözik, ezúttal a sétatéri épületbe. Különböző olda­lakról támadják; ahogy Jordáky Lajos Írja Janovios Jenőről és Poor Liliről azőló könyvében: "A magyar nacionalisták támadják a műsorra tűzött román darabok miatt. A türelmetlen román nacionalizmus a ma­gyar kultúra védelmezőjét és szervezőjét szeretné elpusztítani sze­mélyében. A konzervatív polgároknak nem tetszenek a munkáselőadások s a műsorra kerülő Gorkij, Csehov, Shaw darabok. Sokan, a klasszikus és realista műsor megszüntetését követelik, s operettszínházzá kí­vánják süllyeszteni Katona, Madách és Shakespeare színházát, nagy magyar színészek nevelőjét s az egész magyar színészet bölcsőjét." Janovios 1930-ig tudja tartani magát mint igazgató /1932-ig van még a színháznál/ - és majd 1945-ben térhet vissza az intézmény élére. 1930-ig állott fenn a romániai magyar színházak vonatkozásában az ún.kerületi rendszer, vagyis a magyarlakta vidékek kerületekre osztása, amelyekre a kultuszminisztérium egy-egy igazgatónak kon­cessziót adott. /Kötő József 46 olyan helységet számolt össze, ahol a két világháború közötti időszakban ezek az Igazgatok társulatsík­kal legalább 4-6 hetes szlniévadot tartottak; Íme, a névsori Buka­rest, Nagyszeben, Fogaraa, Brassó, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Székelykeresztúr, Gyergyőszentmlklós, Késdivásár­hely, Marosvásárhely, Szászrégen, Beszterce, Máramarossziget, nagy­bánya, Szatmár, Nagykároly, Nagyvárad, Nagyszalonta, Arad, Hegy­szentmiklós, Temesvár, Zaombolya, Lúgos, Resioa, Oravioa, Lupény, Vulkán, Petrozaény, Hátszeg, Déva, Szászváros, Szászsebes, Gyulafe­hérvár, Nagyenyed, Diósőszentmárt on, Medgyes, Segesvár, Torda, Ko­lozsvár, Szamosújvár, Dés, Zilah, Zaibó, Szilágysomlyó, Gátalja./ A kerületi beosztás átmeneti megszüntetésével fokozódott as egyes színigazgatók között a konkurrencia-harc, egyúttal pedig megnőtt as államnak fizetendő adó. A Helikon irókösössége és az Erdélyi Szín­pártoló Egyesület /elnökei Janovios Jenő/ tiltakozott as új intéz­kedés ellen, ám eredménytelenül. Ekkor a továbbra is as g ánv állal ke­ll

Next

/
Thumbnails
Contents