Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 21. (Budapest, 1986)
Amerikai drámák a magyar színpadokon 1945 után - Bóna László: Amerikai-magyar közös emberáldozat. /David Rabe: Bot ás gitár c. drámájának 1974-es Pesti Színházi bemutatója/
helyét. Rabe többi, generációjához tartozó drámairói törekvés között. A hiradás a már emiitett Streamers cimü új amerikai Rabe bemutató fényében ir Rabe-ről, a Nagyvilágban jelent meg 1980-ban, szeptemberben, Szilassy Zoltán: Egy évtized keres egy szerzőt cimü Írásában./ A magyar bemutatót a Film, Szin ház, Muzsika és a Néző előzetes hírverése készítette elő a nagyközönség számára. Az előzetesek általában az előadásnak azt a rétegét emelik ki, ami a speciálisan amerikai életforma kritikája. A közönség tehát egy amerikai átlagcsalád átlagélet formáját várhatta, az amerikai társadalom birálatára számithatott, noha az előadásban megjelenő fogyasztói környezet magyar országi közönséghatása ezt a fogyasztói életmódot sokkal inkább vonzóbbá teszi, mintsem, hogy az életmód kritikáját fejez né ki. Az előzetesek a kispolgári fogyasztói értékek olyan sorát emelik ki /kávé, sör, italok, fridzsider, televízió, autó stb./, amely értékek talán a mai napig is uralják a magyar fogyasztói ideálokat. Kapás Dezső a magyar bemutatót, a darabválasztást három indokkkal magyarázta: egyrészt egy tehetséges mü, másrészt a dráma segítségével a vietnami háborúval egy egé szen más előjellel kerülhetünk kapcsolatba, és harmadsorban pedig ezen túl általánosan mai társadalmi kérdéseket tartalmaz, mint például az elidegenedés és az erőszak. Kapás és a forditó Bátki Mihály közös előzetes nyilatkozata is úgy állítja be az előadást,.mintha az a "mai amerikai társadalom rçntgenképe" lenne. 2.4. A forditás. A dráma magyarországi viszonyokra való adaptálásának mértéke már a forditás problémáinál kezdődik. Általában teljes a határozatlanság abban a kérdésben, hogy az előadásnak mennyire kell tényleges magyar viszonyokat is tartalmaznia, azaz mennyire legyenek a szereplők magyarként is tipikusak, a családi kommunikáció mennyire legyen.vonatkoztatható egy magyar család tipikus magatartásformáira. A kritikusok általában megegyeztek abban, hogy az előadás teljességgel lefordíthatatlan a magyar viszonyokra, sőt az nem is lenne kívánatos, ha egy erőltetett igyekezet látszana az irányban, mintha mindennek direkt magyar megfeleltetést kerestek volna. Viszont azt is leszögezik, hogy az előadás igy célt té-
