Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 21. (Budapest, 1986)
Amerikai drámák a magyar színpadokon 1945 után - Bóna László: Amerikai-magyar közös emberáldozat. /David Rabe: Bot ás gitár c. drámájának 1974-es Pesti Színházi bemutatója/
vietnami háborúból. A Bot és gitár t tartják mindmáig Rabe legjobban sikerült darabjának, amit közönség és üzleti sikere is bizonyit. A Bot és gitár t követő drámája, a lefordithatatlan szójátékot tartalmazó Boom Boom Room cimü, nem követte a Bot és gitár sikerét, szintén Joseph Papp produkciójaként vittek szinre a Viviant Beaumont Theatre-ben, az előadás botrányos kudarcba fulladt, a kritikusok szerint a nézők felháborodottan hagyják ott a szinházat, a darab obszcén, undoritó, egy táncosnői pályafutásról ábrándozó, sztriptiztáncosnővé és prostituálttá züllő lány története, akit az apja már gyermekkorában itatott, majd megerőszakolta, a lány igy felnövekedve egy bűnöző szeretőjévé vált, aki elhagyja, mire a lány homoszexuális viszonyt kezd egy táncosnővel. A darab bemutatója 1973-ban volt New Yorkban. Ezt követte a vietnami drámatrilógia,harmadik darabja, a merészen formabontó Az árva / The Orphan /. A bemutató ugyanott volt, ahol a Bot és gitár é, Joseph Papp színházában az Anspacher Theatre-ben és ugyancsak Jeff Bleckner rendezésében 1973 tavaszán. A dráma nyiltan mitologikus célzatú, eggyé kombinálja benne az Oreszteia mitoszt, a Sharon Tate gyilkosságot, a My Lai és a Manson ügyet, a vietnami háborút, a fiatalok hallucinogén, kábítószer kultuszát és a tudományos-információ robbanást. A szinészek felváltva helyezkednek a különböző mitologikus vagy politikai szituáció szerepeibe. Agamemnon és Aigiszthosz nyiltan Johnson és Nixon elnököket idézi. A zsinórpadlásról istenmaszkok lógnak, közéjük emelkedik Oresztész, aki a békemozgalommal van analóg viszonyban. A kórus itt egy középosztálybeli család fiataljaiból áll, a diszlet egy kusza kötélcsapda, és egy melegvizes kád, ami meleg fészek benyomását kelti, és amelyben naturális módon eljátszott rituális gyilkosságok sorozata játszódik. A gyilkosságok alatt egy női narrátor hideg és szenvtelen hangon a legújabb tudományos felfedezésekről beszél. A kritika egyértelműen visszautasította a darabot, mint érthetetlen zagyvalékot, áttekinthetetlen, fölösleges intellektuális szimbólumokkal terhelt drámát. Ezt követően csak két Rabe bemutatóról van tudomásunk, a New York Shakespeare Festival a Public Theatre-ben mutatta be 1974-ben az Éfeés / Burning / cimü darabot, 1976 feb-
