Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 21. (Budapest, 1986)

Amerikai drámák a magyar színpadokon 1945 után - Szilassy Zoltán: A Nem félünk a farkastól magyarországi fogadtatásáról

adódtak, semmint a szintén adódó, lirai ellágyulásokból. Illuzórikus lett volna elvárni a kezdő - ámbár fontos feladatokkal ellátott - ifjú-szinész-pártól, hogy mély intenzitással hozzák az "ellenpár" ellentettjét, annál is inkább, mert Albee kritikai-izü preferenciája végképp a "főszereplőit" boncolja élve, igazán. X-dik előadásról szóltunk: sem premier, sem lekonyulás, A helyi kritikus impressziói szerint: 2 felvonás keserves móka, 1 felvonás keserves kijózanodás. Saját, debreceni /további 140 km távolság/ hallgatóim szerint - egészen más korosztály - "mintha tegnap irták volna": mondták maguknakmagukról! /A 80-as évek tizen-huszonévesei/, mint ahogy Osborne Dühöngő ifjúsága /

Look Back in Anger

, 1956/ is kései magyar sikerré lett. Albee müve - az egyéb koloritok között előfényt, visszfényt, reflektorfényt vetett a legégetőbb - akkor és ott, itt és most - társadalmi problémákra. A müvet a társulat az átlagos évad-statisztikákhoz képest feltűnően sokszor, összesen 49-szer játszotta 1978. IX. 29. és 1979. VI. 29. között. Kisebb tájhelyeiken kivül - szinte behálózva Magyarország egész térképét - a következő nagyobb városokba vitték el: Alföld: Hódmezővásárhely, Szentes, Kecskemét, Nyiregyházaj északabbra: Salgótarján. Dunántúl: Kaposvár, Dunaújváros. Budapest és vonzáskörzete: a/ Budapest - Pataki István Művelődési Ház /Kőbánya!/, b/ Vác és Szentendre. Ezen egyszerű statisztikai tények bővebb és mélyebb - ehelyt nem részletezhető - közönségszociológiai elemzést érdemelnének. Annyi azonban bizonyosnak tűnik, és itt is leirható, hogy a Nem félünk a farkastól az értelemszerűen szimpatizáns értelmiségi közönségen kivül a nézők meglehetősen széleskörű rétegeihez /munkásokhoz, parasztokhoz, diákokhoz stb./ jutott el, s igy magyarországi közönségsikernek tekinthető! Méghozzá hosszabb távon is, mert - visszatérve dolgozatunk I. részének adataihoz - időrendi fejlődéstörténetét a következő három egyszerű sávra bonthatnék: 1, A betörés: 1960-as évek - Budapest, székesfőváros