Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 21. (Budapest, 1986)
Függelék. Színház- és drámatörténeti dokumentumok - Dr. Kovássy Zoltán: Színházi esték Máramarosszigeten /Beszélgetések szép emlékekről/
az irodalomtörténészek sem tudták megnyugtatóan eldönteni a történteket. Ellentétes Kornélia és Petőfi előadása is. Hatvány Lajos Igy élt Petőfi nagyértékü munkájában /melynek javított és kiegészített kiadása 1967-ben jelent meg/ több alkalommal és kortársak idézésével foglalkozik Petőfi Sándor és Prielle.Kornélia kapcsolatával, a füstbe ment házassági tervvel is. Ezeknek figyelembe vételével igyekszem a családi hagyományt megközelíteni. Gyakran a nevezetes I846 novemberi, debreceni szinházi eseményt tekintik annak, hogy Petőfi akkor ismerte volna meg Kornéliát. Ez azonban tévedés, mert maga a szinésznő irta meg^ 9 ^ hogy már 1845-ben Egressy Gábor mutatta be Petőfinek "a kis Nellit". Ezután még egy év telt el, amikor a költőt I846. szeptember 8-án, a nagykárolyi megyebálon Riskó Ignácz bemutatta Szendrey Júliának./^8/ i sme retes az is, hogy Petőfi, a Júliáról kapott pletykáktól felindultan érkezett meg Debrecenbe, ahol megtörtént Kornéliával a szinpadon a második találkozás, melyet a házassági terv követett. 'Mindenesetre a Szendrey családi körülményeket jól ismerő Gyulai Pál is szükségesnek tartotta, hogy magyarázatot keressen a vitatott eseményekre.' JJI Gyulai megjegyzi: "A Prielle Kornélia elbeszélése ellenben, ha nem is mondja ki világosan, azt sejteti, hogy Petőfi csak azután ismerkedett Júliával, s csak akkor szerette meg őt, midőn Kornélia iránt elhidegült. Ez egészen más világításban tünteti fel a történteket." Bárhogy is volt, Petőfi igaz érzéssel szerette Júliáját. Nem mellőzhetjük azt sem, hogy Petőfi Sándor két alkalommal is készült Máramarosba, Mindkét útja elmaradt. Először 1846. szept. 22-én irt Júlia barátnőjéhez, Térey Marihoz levelet, melyben közölte, hogy Petőfi lemondott Máramarosba és Erdélybe utazásának tervéről. Második alkalommal - 1847. aug. 10. Riskó Ignáczcal terveztek kirándulást Máramaro sszigetre, "de nem tudni, hogy megtett ék-e?"- teszik fel a kérdést az irodalomtörténészek. Bár dédapám öccse, Kovássy Sándor, az 1843. pozsonyi országgyűlésen /ahol "a Fekete Gábor igazgatása alatt álló magyar szinésztársaság" lépett fel/'"^ • együtt körmölte az országgyűlési tudósításokat Petőfivel, - majd 1846
