Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 20. (Budapest, 1986)
Fuchs Lívia: A csodálatos mandarin a magyar színpadokon /1956-1985/
A konvenciók alól való kitörés - ugyancsak 1981-ben — a Markó Iván vezetése alatt álló GYŐRI BALETTben következett el. A Győri Balett 1979 őszén alakult meg, élén a XX. század egyik meghatározó koreográfus személyiségének vonzásköréből kiszakadt Markó Ivánnal, a budapesti Operaház, majd a brüsszeli XX. Század Balettje szólistájával. A Béjart együttesben töltött évek alatt Markó Iván részesévé vált a korszerű balettszinházi koncepciót a klaszszikus bázisú táncszinpadra is kiterjesztő Béjart kísérleteinek. A francia koreográfus mindig is a klasszikus matéria talaján maradt, és semmiféle közösséget nem vállalt az expresszionizmusból kinövő európai, s az avantgárdé irányzatként születő táncszínházi irányzatokkal. Elvetette a hagyományos balettelőadások konvencióit, témában és szemléletben, zeneválasztásban és szcenikában korszerű szinházi előadásokat hozott létre, amelyekben a látvány érzéki gyönyörűsége mindig mély filozófiával párosult. /Béjart pályájának másik, tisztán koreografikus vonulata - s Magyarországon csakis ezek a remekmüvei ismertek! - nem gyakorolt maradandó hatást Markó Ivánra, sokkal inkább Béjart totális szinházi elképzelése, táncmüveinek érzelmi telítettsége, formálásmódjának és zenevá^asztásának szabadsága, a szcenikai hatások erőteljes használata, a a táncnyelvi sokféleség, amely a kifejezésnek rendelődik alá./ A Győri Balett az első két évad alatt - Az igazság pilla nata cimü "ceremónia és rituálé" kivételével - csak egyfelvonásosokat játszott, elsősorban Markó Iván kompozícióit. E néhány koreográfiából is kirajzolódott már Marko sajátos, Béjart-tól elsősorban érzelmi túlfűtöttsége, és a tánckompozició helyett a látvány elsődlegességére törekvő dramaturgiája miatt elkülönülő kézjegye. A drámai töltésű "önéletrajz" / Stációk/ , a lirai hangulatú "társulatéletrajz" / A nap sze rettei/ és a tragikus alkotósorsot távol-keleti stilusban és gondolatkörben megfogalmazó Szamuráj igy elsősorban teatralitásában hozott friss szint a hazai táncéletbe, s már jelez-
