Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 20. (Budapest, 1986)

Kővágó Zsuzsa: A Magyar Csupajáték története dokumentumok tükrében

Szabó vezette a tánckart, folyamatos is maradt munkakapcsolatuk. Mallász Gitta nevéhez nem kisebb sikerű produkciót társíthatunk, mint az Állami Népi Együttes Ecseri lakodalmas c, műsorát, mert a program gyönyörű jelmezeit ő tervezte. Fülöp Zoltán balettdiszletei mindmáig az operai balettszcenika értékes alkotásai. Az ún. "magyar balettek", mint a Furfangos diákok

. Keszkenő

. Ludas Matyi

, őrzik azokat a népmesei ihletésű, kissé ironikus stílusjegyeket, amelyek majd ötven évvel ezelőtt bámulatba ejtették és magával ragadták a hazai és külföldi közönséget. Ezúttal még nem vállalkozhattunk a Magyar Csupajáték tánc- és színháztörténeti szerepének elemző értékelésére. A dokumentumok jelentős része még felkutatásra, feldolgozásra vár. A megismert anyagok és visszaemlékezések azonban arra figyelmeztetnek, hogy nem szabad szó nélkül elmennünk e rövid életű, ám annál jelentősebb produkció mellett. Milloss Aurél koreográfusi-rendezői munkásságának csillogó fejezete és sajátosan "magyar" korszaka a Magyar Csupajátékban végzett tevékenysége. Paulini Béla szinház-szervezői munkásságának pedig tetőpontját jelentette a produkció életre hivása. Két ember, aki tudta, mit akar, felismerte és tisztelte a másik fél tehetségét, egyedülállót alkotott a magyar tánc- és színházművészet történetében. Paulini Béla és Milloss Aurél találkozásának köszönhető, hogy tehetséges, fiatal művészek munkájából megszületett és volt egyszer egy Magyar Csupajáték JEGYZETEK 1. A harmincas évek elején született mozgalom a ralusi hagyományőrző népi játék és tánccsoportok szervezete. E parasztegyüttesek falujuk szokás-játék-ének- és tánchagyományait mutatták be, laza szerkezetű műsorban. Nem ritkán külföldre is eljutottak produkcióikkal. A cso port szellemi irányitója, instruktora, menedzsere volt Paulini Béla, s tőle származik a mozgalom elnevezése is.