Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 20. (Budapest, 1986)
Kővágó Zsuzsa: A Magyar Csupajáték története dokumentumok tükrében
tetni. Erre azután megcsináltam Paulini utasítása szerint a díszletterveket." Szonyi István a Hőcsalád cimü groteszk díszletét tervezte. Idézzük most ugyanennek a darabnak a zeneszerzőjét, Ránki Györgyöt: "Nemcsak az a jó c Csupa játékb an, hogy tényleg csupa játék, shogy Paulini Béla pompás fantáziája szerint összejátszik benne minden: szöveg, zene, tánc, színművészet, diszlet, jelmez, világitás, stb, hanem az is, hogy "csupa művész'* csinálja ezt a Csupa játék ot. Az ennyiféle összmunka kell, hogy jó eredményt hozzon. A magam részéről őszinte örömmel vettem részt ennek a kitűnő társaságnak a munkájában: a 'Hócsalád' cimü groteszkhez irtam egy pár tréfás taktust."^ A május 21-i Művész Szinház-i bemutató sikere egyértelmű volt. A recenziók vagy elemző kritikák - a lapok pártállásának hangvételétől függetlenül - valóban magasszintü produkcióként értékelik Pauliniék programját. "...A Gyöngyösbokréta valljuk be kissé mintha megtorpant volna..* Paulini Béla ezt jól látta, ezért újabb feladatot tűzött maga elé. Tehetséges, fiatal modern zeneszerzőkkel, kiváló modern festőkkel szövetkezett, és velük együtt zenés, dalos, táncos játéksorozatot csinált. 'Magyar Csupajáték' összefoglaló cimmel. A népi dal és táncelemek feldolgozásával és stilizálásával igyekszik magyaros és művészi játékot nyújtani... A kilenc játék közül zavartalan művészi élmény volt a 'Hócsalád' cimü táncos groteszk. Különösen Ránkv György ötletes, játékos zenéje. Komoly, szép munka a 'Csodafurulya' cimü táncjáték, amelynek kitűnő zenéjét Veress Sándor irta. Sikere volt Parkas Perenc és Lányi Viktor zenéjének. Jó munkát végzett a többi zeneszerző is: Pongrácz Zoltán. Lisznvai Szabó Gábor. Vincze Ottó. Kenessey Jenő és Antos Kálmán. 76/ szp.a' ' ".., Paulini..• muzsikusok, diszlet- és jelmeztervezők, táncosok és szinészek olyan gárdáját gyűjtötte maga köré, hogy nem csoda, hogy a kilenc játék mindegyike belopta magát a szivekbe. SZÖVEG alapjában véve friss, harmatos, darabos, kendőzetlen, kedves és kedveskedő. Akár népi misztérium,