Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 20. (Budapest, 1986)

Kővágó Zsuzsa: A Magyar Csupajáték története dokumentumok tükrében

A Magyar Táncművészek Szövetségének Archivuma 1978. októberében vásárolta meg Bordy ^ellának - az Operaház egykori primabalerínájának - nagy gonddal összegyűjtött pályakép dokumentumait. Bordy Bella - vagy rokonsága - pályája, kezdetétói gyűjtötte a társasági és szinpadi szereplésre vonatkozó fotó- és sajtódokumentumokat. A gyűjtemény igy rendkivüli forrásértéket képvisel az ezerkilencszázharmincas-negyvenes évek magyar táncművészetének kutatói számára. A "Bordy hagyatékiban /Gy.sz: 5920/78/ közel kétszáz fénykép és új ságkivágat a "Magyar Csupa ját ék" cimü produkcióra vonatkozik. Hogy mi volt igazán a Magyar Csupajáték

, azt sajnos az egyre fogyatkozó egykori alkotókon, szereplőkön kivül ma már kevesen tudják. Szinház- és tánctörténeti kézikönyvekben, tanjegyzetekben is csak néhány sor, jobb esetben egy-két oldal foglalkozik létezésével. Paulini Béla - a produkció életrehivója és főrendezője - nevét jobbers csak megemlítik az Írások, ós Milloss Aurél koreográfus!, rendezői tevékenységéről is csak a müvek hiányos felsorolásából alkothatunk valamennyire is tájékozódó képet. A zene- és művészettörténészek sem foglalkoztak az előadássorozatban feltűnt, alkotói pályájukon induló művészek ezirányú munkásságával. Az ezerkilencszázharmincas években több alkalommal nagy sikerrel szerepelt Magyarországon is egy "Kékmadár" elnevezésű orosz emigráns társulat. A Jusnij vezette csoport műsorában orosz- és doni kozák folklórból merítő .számok szerepeltek. Feltehető, hogy ^aulini vállalkozását öntudatlanul is inspirálta a "Kékmadár" sikere. Bár ő nem nevezte revünek a Magyar Csupa játék

ot.- a korabeli sajtó igy aposztrofálta. A dokumentumok ismeretében mi megkockáztatjuk e műfaji megjelölést, átvéve a korabeli sajtó szóhasználatát. Az összeállításban balladafeldolgozás és groteszk játék éppúgy helyet kapott, mint a rövid mesebalett és az expreszszionista Haláltánc

. Noha az eredeti szövegkönyvek ezideig még nem kerültek birtokunkba - meglétük is kétséges -, a