Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 20. (Budapest, 1986)

Függelék. Színház- és drámatörténeti dokumentumok - Kerényi Ferenc: Tánctörténeti dokumentumok Pest megye Levéltárában /1833-1840/

őtet önkényü gorombasággal Párizsba küldötte és fizetését felhányta, a második rendelő pedig az általa tanitott tánczba való avatkozással őt szolgailag le alázta, és dölfösnek kiáltotta, mely sérelmeknek további kikerülésére nem lát más módot, hanem szerződése alól hat heti felmondással törvény szerint feloldoztatni, s a társaságtól elbocsájttatni kivan. Az igazgatóság meg vizsgálván a feladott panaszt, egyszersmind a bepanaszlottokat, más jelenvolt tagok, mint tanukkal meg halgatván, minekutánna kivilágosodott volna, hogy Parkas Jósef vádjával csak a rendelőségnek Ő ellene adható igazságos panasszát sietett meg előzni, a mennyiben megbizonyosodott, hogy ő, nem csak a rendelőségnek játék jobb menetelét tárgyazó rendelését meg vetette s annak magát egyenesen ellene szegezte, hanem magának, az igazgatóság egyenes szóbeli parancsának sem engedelmeskedvén, az igazgatóságszemélyes tekintetét, és méltóságát is megsértette, mellyért meg érdemlené, hogy az igazgatóság, mint tekintetes Pest Vármegye képviselője, minden hatalmában álló módokkal magának hathatósabb elégtételt szerezne - mind azonáltal a társaság becsületét kémélni kivánván, mostani hibájára csak a játékszini törvényeket alkalmazza, mellyek az első, és 13ik pont tartalma szerint Parkas Jósefet első kettős vétségének, úgymint igazgatóság és rendelőség tekintete sértésének büntetéséül 3 forint 30 krajcárra büntettetni rendeli. Továbbá látván az igazgatóság azt, hogy Parkas Josef felmondása nem előhozott sérelmei miat történt, mely panasz ha igaz lenne azt orvosolni, valamint a rendelőknek ne talán a határon tul törhető bánásmódjókat korlátolni az igazgatóságnak mindenkor hatalmában áll, annélkül hogy a szinész tagoknak a miatt a társaságot elhagyni