Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 20. (Budapest, 1986)

Pór Anna: Találkozások /Tánc és színház/

egyéni szabadságom." "Uram, az isten szerelméért, meg ne tanulja tőlünk a naturalizmust!" - Kiáltott fel Dullin ­"Ha tudná mennyire irigyeljük maguktól a közösségben kiala­kult, közmegegyezésen alapuló nagyszerű tradiciót, konven­cionális, stilizált jelrendszert!" Végezetül a stilizációs jelrendszerek nemzetközi áramlatai­nak hazai változatait figyelve talán érdemes röviden külön is foglalkozunk az amatőr néptáncmozgalom és a hivatásos szin­ház különös összefonódásával. Itt csakugyan művészeti életünk sajátos fejlődéséből született jelenséget követhetünk nyomon. A felszabadulás utáni első évtizedekben a különböző művészeti ágak "izmusaival" egyetemben száműzetett "mozgásmüvészet" /vagy "modern dance"/ néven ismert expresszionista táncmű­vészet eltűnésével egyedül az elfogadottnak, támogatottnak nyilvánitott irányzatokra, a klasszikus balettre és néptánc­ra összpontosulhatott a hazai alkotó tehetség. Balett- és néptáncmüvészetünk nemzetközi rangra emelkedett. Az amatőr táncosoknál a szinpadi néptáncmüvész etben a hetvenes években sajátos kettéválás jött létre. Ennek egyik ága a kelet-euró­pai néptáncok eredeti formáinak hiteles stílusjegyeit, impro­vizációs törvényszerűségeit is feltáró szinpadra állítását tűzte zászlajára. A másik ág viszont azt vallotta, hogy a néptánc formanyelve szabad feldolgozással, stilizált áttéte­lekkel alkalmas drámai cselekmények, és a folklóron túlmuta­tó gondolati tartalmak kifejezésére. Az egyes koreográfusok sokrétű kísérletek sorozatával alakították ki a mondanivaló­juk számára a néptáncból az újra felfedezett expresszionista irányzatok egyes elemeit, vagy szürrealista szimbólumrendszert is magába ötvöző sajátos táncnyelvet. Ez az út sok invenciót igénylő, küzdelmekkel teli vállalkozás, mert évszázadosán kia­lakult formanyelvet próbál újszerű, az eredetitol merőben eltérő tematikák, olykor bonyolult intellektuális tartalmak megfogalmazására is felhasználni. Ezért az ilyenfajta, a szakmában egyébként nagy érdeklődéssel fogadott kísérletek, a még kiforratlan mozgásanyag olykor észlelhető egysíkúsága

Next

/
Thumbnails
Contents