Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 20. (Budapest, 1986)

Fuchs Lívia: A csodálatos mandarin a magyar színpadokon /1956-1985/

legközelebb. Rusztnál azonban kevésbé a stilizált mozgás "mondja el" a történetet, inkább a szinészek intenziv testi jelenlétéből, gesztusaiból, viselkedéséből szövődő néma játék

. /Ruszt József M

andarin-rendezése egyébként nem váratlan kitérőnek tűnik fel pályáján, hiszen celebrativ színházába belesimulni látszik, ahogy a rendező felfigyelt a darab lappangó rituális jellegére, s ahogy ezzel szoros összefüggésben színrevitele elszakadt a történet "valós", grand guignol rétegétől./ Ruszt dramaturgiai újítása és a keretját ék a történet mitikussá növekedését szolgálja: a rendezés azt sugallja, hogy a megváltó csodával való találkozás bárhol, bárkivel, s mindig újra lejátszódhat, s le is játszódik, A zene nélküli néma nyitó-szertartás is - amelyben a majdani szereplők felvonulnak, s bemutatják a játék kellékeit helytől és időtől elvonatkoztatottá teszi a történetet. Ruszt már ekkor, a szerepek kiosztása - a kellékek és ruhák felöltése - előtt megtörténtté teszi a Nő és a Férfi találkozását a maga jelentéktelenségében, mindennapiságában, gépies-rutinos szürkeségében. A Nő és Férfi e hétköznapi jeltelenségben nem veszi észre a szerelem, a vágy és a hit, az élet csodáját. Csakis a szertartás során, a sz

injáték által felmutatva, a szerelem és halál mítoszában, Lánnyá és Mandarinná válva döbbenhetnek rá, hogy a megalázottság és felmagasztosulás, a bün és ártatlanság, a hit és közöny, a brutalitás és gyengédség az ő életüknek is része. Ruszt szinpadáról hiányzik minden, ami meghatározná a helyszint. Még csak utalás sincs a "nagyváros"-ra, mindössze egy félig beomlott kő- és vaskapu uralkodik az üres tér hátulján. Mögötte székek állnak, s a kaputól lejtő vezet a játéktérre. A kellékek és személyek bemutatása után a "Szereplők" és "Nézők" egyaránt hátul foglalnak helyet, s onnan szemlélik - jelenésükre várva - a /szinpadi/ szinpadon zajló eseményeket. A cilindert és revüs-büvészes csillogó kabátot felöltő Lány kötéllel vonja magához a kapuban felbukkanó férfiakat. Ez a Lány nagyon önálló és akaratos. Semmi köze a Csavargókh

oz, nem nekik dolgozik, s azok sem nagyon törődnek a pénzszerzés-